Orbán Viktor kormányfő kedden a Parlamentben fogadta Li Ko-Csiang kínai miniszterelnököt a 16+1-es, Kína és a Kelet-Közép-Európai országok között rendezett csúcstalálkozó második napján. A magyar kormányfő ott folytatta, ahol hétfőn abbahagyta: közölte, hogy Kína felemelkedése hosszú ideig domináns eseménye lesz a világgazdaság alakulásának, és hazánknak ebben a fejlődésben jók a startpozíciói. Még délelőtt, egy pénzügyi fórumon pedig arról beszélt, hogy Kína növekvő importigényét és termelési kapacitásainak kihelyezését egyaránt ki kell tudni használni a jövőben. Kiderült az is, Kína hárommilliárd eurót szán a kelet-közép-európai országok együttműködését támogató finanszírozási csatornák bővítésére.
A keddi parlamenti találkozón egyébként extrém melegnek tették ki a sajtó munkatársait, de ablakot nem nyitottak, pedig már a kormányzat sajtósai is panaszkodtak egymásnak a hőség és az oxigénhiány miatt. Különféle kínai és magyar politikusok és üzletemberek összesen tizenegy különböző megállapodás aláírásával kezdték az eseményt, majd Li Ko-csiang és Orbán Viktor miniszterelnökök rövid nyilatkozatot tettek. Az Orbán Viktort hallgató kínai kormányfő is küzdött a hőséggel, többször törölgette is homlokát, míg a magyar miniszterelnök köhécselt kiszáradt torka miatt. Az újságírók hallgathatták a kormányfőket, de arra nem kaptak lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel. A frissen elkészült kínai–magyar szótár átadását követően egy komikus jelenet következett, Li Ko-csiang miniszterelnöknek megtanították, hogy „magyar” és hogy „jó napot kívánok!”.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017. január elsején 19 111 kínai élt. Ezzel a lélekszámmal a romániai (24 040) után a kínai a második legnagyobb közösség hazánkban, immár a németeket (18 627) is megelőzve. A 2016-oshoz képest elkönyvelhető apró visszaeséstől eltekintve a statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a magyarországi kínai diaszpóra az elmúlt években, évtizedekben szinte folyamatosan, dinamikusan gyarapodott. A KSH adatai szerint tíz évvel ezelőtt például még csupán 8979-en, húsz évvel ezelőtt 6639-en éltek itt. Mint arra a HVG múlt heti cikkében emlékeztet, a jelentős kínai diaszpóra megszületése annak köszönhető, hogy egy 1988-as kormányközi megállapodás alapján vízum nélkül utazhattak a kínai állampolgárok Budapestre. Az írás arra is rámutat: a jelenlegi szabályozás mellett nagyjából még 70 évig kell várniuk ahhoz, hogy joguk legyen helyi önkormányzatokat, országos etnikai képviseletet alapítani. (MN)