Peking felé, nyugati ellenszélben

Magyarország lépéselőnybe került a Kína kegyeiért folyó versenyben – állítja a lengyel szakértő. Csakhogy ennek nem mindenki örül.

Egyébként is termékeny nap volt a kedd: összesen tizenegy együttműködési megállapodás született. A nagy durranás azonban már hétfőn lezajlott: Kína idehaza tervezett legnagyobb befektetésének történetében ugyanis nagy előrelépés történt, mikor kiírták a közbeszerzést a Belgrád–Budapest nagy sebességű vasútvonal felújítására, és a Belgrád melletti Zimonyban elkezdődtek a munkálatok. Ennek kapcsán a Magyar Szó vajdasági napilap betekintett a Belgrád–Budapest-vasútvonal szerb szakaszának felújításáról szóló közbeszerzési dokumentumokba. Ebből többek között az derül ki, hogy a pályát tizenöt kilométer hosszan a Belgrádtól nem messze fekvő Batajnica és Ópazova között a 160 helyett az óránkénti 200 kilométeres sebességre készítenék fel.

Ez azonban lapunknak nyilatkozó szakértők szerint kevéssé reális, mivel ehhez már új gördülő állományt is be kellene szerezni. Továbbá egy ilyen rövid szakaszon negyven kilométer per óra sebességkülönbséggel csak 1 perc menetidőt lehet megspórolni. A kínai teheráruexport azonban nyilván nem áll meg majd Budapestnél, a Nyugat-Európa felé való továbbítást az 1-es számú vasúti fővonal fogja végezni, ám a főváros és Hegyeshalom között jelenleg is csak megszorításokkal lehetséges a 160-as tempó.

Magyarország lépéselőnybe került a régióban Kína kegyeiért és pénzéért folyó versenyben – erről Bogdan Góralczyk lengyel Kína-szakértő beszélt lapunknak a 16+1-es csúcs kapcsán. Mint az elemző fogalmaz, a Pekinggel aláírt 11 egyezmény és az intézmények kialakítása, vagy a Kína–Közép-Európa Intézet budapesti székhelyű elindítása önmagáért beszél. Góralczyk szerint Magyarország teljes erővel koncentrál Kínára, míg a térség többi uniós országa inkább figyeli, miként is alakulnak a dolgok. Kivételt ez alól egyedül Csehország jelent, amely szintén nagyon aktív és jó kínai kapcsolatokkal bír. A korábban Kínáért folyó régiós verseny így két országra szűkült, amelyet kiegészít, hogy a korábban a régió instabilitása miatt hezitáló Kína erőteljesen nyitott a Balkán, mindenekelőtt Szerbia és Horvátország felé.

A lengyel elemző emlékeztet arra, hogy eredetileg Kína már csak földrajzi elhelyezkedés miatt is Varsót szemelte ki régiós központnak, ám Budapesten erre nagyobb volt a politikai akarat. Az előző lengyel kormány ideológiai okokból idegenkedett Pekingtől, míg a mostani számára Kína túl messze van, s nem igazán tud mit kezdeni vele. Orbán Viktor így él a lehetőséggel, ám – mint a sinológus figyelmeztet – erős brüsszeli és washingtoni ellenszélben kell a kínai kapcsolatokat építenie.

Az EU eleve gyanúsan tekint a 16+1-es formátumra is, s Kína megosztó politikáját látja benne. Góralczyk szerint valóban geopolitikai játszma folyik, amelyben egy kis országnak ügyesen kell lavíroznia. Az új selyemút szerinte a tranzit és a tőke szempontjából is óriási lehetőség, ezt ki kell használni, ám közben figyelni kell arra is, hogy Kína ölelése erős. Éppen ezért probléma, hogy míg Kínának van stratégiája Közép-Európára, addig a régióban eleve kevés a Kínához értő szakember.

Nem mindenki örül ugyanakkor a közeledésnek. A nyugati sajtó sem kezelte például kiemelten a kínaiak budapesti látogatását. A német Die Welt arra figyelmeztetett, hogy a kínaiak politikai segítséget jelentenek a kelet-európaiaknak egy olyan időszakban, amelyben egyre erősödik az „elidegenedés Brüsszeltől”. Dan Coats, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője pedig a közelmúltban azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, a selyemút megépítése része Kína agresszív terjeszkedésének, ráadásul az ország ki akarja aknázni az Európai Unió gyengélkedését, a brexitet, hogy gazdaságilag biztosabban megvethesse lábát a kontinensen.

De közelebbi kritikusai is akadnak a közép- és kelet-európai térség Kínához való közeledésének. Németország és Hollandia például nem repes az örömtől, hogy Hamburg és Rotterdam kikötőinek forgalma hosszabb távon hátrányt szenvedhet, ha kínai támogatással majd elkészül a vasúti infrastruktúra, és amelyen hirtelen több tíz millió tonna áru mozdulhat meg.

Egy biztos, a budapesti csúcsról minden résztvevő vitt haza valamit zsákjában. Bosznia-Hercegovina például új szénerőművet építhet egy több mint 600 milliós kínai hitelből. Ez a megoldás életmentő a gyenge gazdasági teljesítményű ország számára, annál is inkább, mert az Európai Unió épp elzárja a fosszilis alapú energiatermelési kapacitások kiépítésére szánt anyagi forrásokat. A román delegáció két új atomerőművi blokk kínai részvétellel történő megépítésének ígéretével tér haza. Boszniában összesen 3, Romániában 7 milliárd eurót helyez ki az ázsiai nagyhatalom a következő években. A budapesti csúcs mozgalmasságát és pozitív légkörét megirigyelve Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök – aki szalutálva köszönt a hétfői megnyitón Orbán Viktornak – kedden bejelentette, hogy jövőre a bolgár fővárosban lesz a 16+1-es formátum csúcsa.