Majdnem két és fél hónap elteltével végzett rakétakísérletet Észak-Korea, az évben már a tizenhatodikat. A tesztet szinte egy időben igazolta vissza a dél-koreai hadvezetés és az Egyesült Államok. Még a levegőben volt a kelet felé kilőtt rakéta, amikor Donald Trump amerikai elnököt tájékoztatták a tesztről. Akkor még csak a kilövés tényéről és irányáról tudtak neki beszámolni, szerdára derült ki, hogy a rakéta nem repült át a japán Hokkaido szigete felett, mint a legutóbbi, hanem a Japán-tengerbe zuhant. Röppályáján négy és fél ezer kilométeres maximális magasságot érhetett el, és 53 percen át volt a levegőben.
Mindkét adat rekordot jelent a Phenjan által kilőtt ballisztikus rakéták sorában, mert a nyári interkontinentális rakéta nem járt ilyen magasan, a legutóbbi, szeptemberi kísérletnél pedig csak 17 percet repült az egység. Szöul a kilövésre válaszul precíziós rakétacsapásokat hajtott végre gyakorló célpontok ellen. Tokió közölte, a rakéta Japán kizárólagos gazdasági tengeri övezetében csapódott be.
Nem sokkal a helyi idő szerint kedd hajnali észak-koreai rakétakilövés után jött az ilyenkor menetrend szerinti hivatalos nyilatkozat Phenjantól, amely nem is a rakétakísérlet tényét, hanem a hozzá fűzött ideológiát volt hivatva közölni. Az észak-koreai állami televízióban hírül adták,
Phenjan nukleáris hatalommá vált.
Továbbá mint felelősségteljes nukleáris hatalom és békeszerető állam, Észak-Korea minden tőle telhetőt megtesz a világ békéjét és stabilitását szolgáló nemes célért
, és fegyvereit az amerikai imperialisták nukleáris zsarolási politikájával szembeni védekezés miatt fejleszti.
Phenjannak a nukleáris fenyegetés terén tanúsított, egyre nagyobb aktivitását az is jelzi, hogy míg tavaly az egész évre öt rakétakísérlet jutott, addig az idei év tizenegy hónapjára több mint a háromszorosa.
A CNN amerikai hírtelevíziónak egy dél-koreai katonai tisztviselő azt nyilatkozta, Phenjan addig nem is érdekelt a diplomácia megszokott nyelvén beszélni az Egyesült Államokkal, amíg be nem mutatta teljes katonai elrettentési palettáját. Ezek szerint most a beszélgetés ideje jönne, de a két ország közötti tartós feszültség miatt biztos, hogy nem így lesz.
Donald Trump Twitter-reagálásában inkább máris belpolitikai értelmezést talált a rakétakilövésnek. Azt írta, most még fontosabb az amerikai katonaság pénzügyi támogatása, és hogy a demokratáknak nem lenne szabad a költségvetéssel szórakozniuk, azt zsarolásként használva az illegális bevándorlásban elérni remélt pozícióikkal szemben.
Oroszország szerdán elítélte és provokációként értékelte az új észak-koreai rakétakísérletet – közölte az MTI. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor minden felet nyugalomra intett, nehogy a Koreai-félszigeten kialakuló helyzet a legrosszabb forgatókönyv szerint alakuljon. Peszkov szerint a kísérlet a feszültség további növekedését provokálja ki, ami elodázza a krízishelyzet rendezését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Phenjan mérlegeli-e az észak-koreai nukleáris probléma rendezésére Moszkva és Peking által kidolgozott útitervet, a szóvivő kijelentette: „egyelőre nincs ok jelentős optimizmusra”.
Az orosz külügyminisztérium Észak-Koreát rakéta- és nukleáris kísérleteinek felfüggesztésére szólította fel, az Egyesült Államokat és Dél-Koreát pedig arra, hogy ne tartsák meg a december elejére meghirdetett, rendkívüli és példátlan nagyságú hadgyakorlatot. A tárca rámutatott, hogy a lépések tovább súlyosbítják az amúgy is „robbanásveszélyes” helyzetet.
Leonyid Szluckij, az állami duma (az orosz törvényhozás alsóháza) külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Moszkva a történtek után nem fogja visszarendelni a jelenleg Phenjanban tárgyaló orosz parlamenti küldöttséget. Szluckij szerint a delegáció azon dolgozik, hogy elejét vegye a feszültség további növekedésének. A képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Észak-Korea egyelőre nem hallgat „az orosz fél felszólításaira”, de reményét fejezte ki, hogy a konfliktus érintettjei körében felülkerekedik a józan ész.
Mun Dzse In dél-koreai államfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök pedig további ENSZ-szankciókat sürgetett Észak-Koreával szemben, hangsúlyozva, hogy nem tudják tovább tűrni a phenjani rezsim provokációit. Mun Dzse In a tervek szerint Hszi Csin-ping kínai államfőt is nagyobb szerepvállalásra fogja kérni az észak-koreai provokációk megelőzésében, amikor decemberben Kínába látogat. A dél-koreai államfő reményei szerint mielőbb sikerül megszervezni egy hármas találkozót Tokióban Hszi Csin-pinggel és Abe Sindzóval, akit a februári phjongcshangi téli olimpiára is meghívott.
Nem kilövési szezon
A 2011 óta az ország által elvégzett 86 kilövés közül eddig csak öt kísérlet zajlott október és december között, és ez meglepően egyszerű oknál fogva összefüggésben áll a betakarítással. A cudar észak-koreai élelmezési helyzet miatt ugyanis minden emberi erőforrást a mezőgazdasági betakarításra irányítanak át, tehát a katonáknak is ki kell venni a részüket a teherautók megpakolásából. Ez persze nem azt jelenti, hogy Kim Dzsongun a ballisztikus mérnököket küldi a földekre, de az is igaz, hogy egy rakétateszt is sok minden megmozgatását igényli
– magyarázta Shea Cotton amerikai Észak-Korea-szakértő a Business Insidernek.
Az Észak-Korea ellen bevezetett ENSZ-szankciók része az üzemanyag-beviteli tilalom, amerikai vélekedés szerint még a mezőgazdasági munkálatokra, így az ellátásra is hatással lehet a jelentős üzemanyagár-emelkedés. És mivel a katonai járművek is jócskán isszák a dízelt, Kim Dzsongunnak most a kelleténél jobban kell egyensúlyoznia, hogy az erődemonstráció is meglegyen, de a nép se elégedetlenkedjen.
