Szijjártó Péter bizalmasainak távozása előrevetíti főnökük pozícióváltását?

Egyetlen hónap alatt Benkő Levente Csongor lesz a harmadik, aki nagyköveti posztra jelentkezett be.

Buzna Viktor
2017. 11. 22. 9:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb felsővezető pályázik nagyköveti pozícióra Szijjártó Péter tárcájától. Jövő héten hétfőn Benkő Levente Csongort hallgatja meg a parlament külügyi bizottsága, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Izraelben, a tel-avivi magyar nagykövetség élén folytatná pályafutását. Önéletrajzából kiderül: régóta tagja a kormánypárt külpolitikai stábjának. Karrierjét az első Orbán-kabinet idején kezdte a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikai tanácsadójaként, később az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának titkára volt. 2010 után helyezkedett el a külügyminisztériumban, majd négy évvel később – Szijjártó Péter miniszteri kinevezésének évében – helyettes államtitkári pozícióra jelölték.

Egyetlen hónap leforgása alatt Benkő Levente Csongor lesz a harmadik vezető beosztású külügyes, aki nagyköveti posztra jelentkezett be. Ez igazolja lapunk korábbi értesülését, miszerint a Fidesz a jövő évi választások előtt kampányszerűen tölti föl a külszolgálatokat bizalmi emberekkel. Ahogyan korábban megírtuk, csak idén további 12 külképviseleten tervez nagykövetcserét a kormány, és a kinevezésdömping mögött elsősorban politikai szándék húzódik meg. Október 30-án Csutora Zsoltot, a tárca keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárát, valamint Bus Szilveszter déli nyitásért felelős helyettes államtitkárt hallgatta meg a külügyi bizottság. Csutora Zsolt a fehéroroszországi Minszkben lesz nagykövet, Bus pedig Thaiföldön, Bangkokban vezeti majd a magyar külképviseletet. Nem velük kezdődtek a személycserék. Idén nyáron Szabó László, korábbi külgazdasági és külügyi államtitkár váltott, ő a washingtoni magyar nagykövetség élére került.

A Bem téri vezetőség fogyatkozása mögött sokan Szijjártó Péter miniszteri pozíciójának megingását látják. Külügyes forrásaink megjegyezték, a választásokat követő személycserék jó eséllyel érintik majd a külügyminisztert, közeli bizalmasainak távozása ebből a bizonytalanságból származhat. Igaz, a választásokat követő kormányátalakítás középpontjában a Miniszterelnökséget vezető miniszteri pozíció, és nem a külügy áll. Miután Lázár János szeptemberben a Magyar Nemzet kérdésére közölte , szíve szerint saját választókerületében folytatná politikai tevékenységét, bizonyára megindult utódjának keresése. Távozása esetén pedig az Orbán Viktor miniszterelnökhöz lojális Szijjártó Péter indokolt választás volna.

Az ellenzéki pártok képviselői mindenesetre hangsúlyozták, a kormány Magyarország külpolitikai érdekérvényesítését teszi kockára a kiszámíthatatlan külügyminisztériumi személycserékkel. Demeter Márta, az LMP szakpolitikusa lapunknak nyilatkozva elmondta, teljes káosz uralja a külügy személypolitikáját. – Hova tartanak Szijjártó Péter emberei? – tette föl a kérdést a képviselő, hozzátéve, a politikai alapon hozott személyügyi döntéseket végül Magyarország megítélése sínyli meg. Mesterházy Attila (MSZP), a külügyi bizottság tagja szerint teljes vezérkari csere zajlik a külügyminisztériumban, ami fölér a kormányzati sikertelenség beismerésével. Gyöngyösi Márton (Jobbik), a bizottság alelnöke elmondta: normális esetben a külpolitikában konszenzus van a pártok között, de a politikai kinevezettekkel a Fidesz azt kockáztatja, hogy egy kormányváltás esetén több nagykövet is visszahívnak majd. Ez pedig – tette hozzá Gyöngyösi Márton – Magyarország presztízsveszteségével jár majd.

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a külügyminiszter személyétől függetlenül időszerűvé vált az irány tisztázása. – A jelenlegi retorika pozícióveszteségeket okoz – mondta lapunknak, hozzátéve, hogy a nemzetközi környezet is szemléletváltást sürget. Küszöbön áll ugyanis az Európai Unió mélyebb integrációja, ahol az EU-t ostorozó magyar külpolitikának döntenie kell, csatlakozik-e a folyamathoz, vagy sem. – Ha a Bem rakparton is így gondolkodnak, logikus lehet, hogy olyan intézményt alakítsanak ki, amelyik retorikai szempontból kevéssé látványosan, ugyanakkor az unión belüli érdekérvényesítésben hatékonyan dolgozik – tette hozzá a szakértő.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.