Újabb felsővezető pályázik nagyköveti pozícióra Szijjártó Péter tárcájától. Jövő héten hétfőn Benkő Levente Csongort hallgatja meg a parlament külügyi bizottsága, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára Izraelben, a tel-avivi magyar nagykövetség élén folytatná pályafutását. Önéletrajzából kiderül: régóta tagja a kormánypárt külpolitikai stábjának. Karrierjét az első Orbán-kabinet idején kezdte a Miniszterelnöki Hivatal külpolitikai tanácsadójaként, később az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának titkára volt. 2010 után helyezkedett el a külügyminisztériumban, majd négy évvel később – Szijjártó Péter miniszteri kinevezésének évében – helyettes államtitkári pozícióra jelölték.
Egyetlen hónap leforgása alatt Benkő Levente Csongor lesz a harmadik vezető beosztású külügyes, aki nagyköveti posztra jelentkezett be. Ez igazolja lapunk korábbi értesülését, miszerint a Fidesz a jövő évi választások előtt kampányszerűen tölti föl a külszolgálatokat bizalmi emberekkel. Ahogyan korábban megírtuk, csak idén további 12 külképviseleten tervez nagykövetcserét a kormány, és a kinevezésdömping mögött elsősorban politikai szándék húzódik meg. Október 30-án Csutora Zsoltot, a tárca keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárát, valamint Bus Szilveszter déli nyitásért felelős helyettes államtitkárt hallgatta meg a külügyi bizottság. Csutora Zsolt a fehéroroszországi Minszkben lesz nagykövet, Bus pedig Thaiföldön, Bangkokban vezeti majd a magyar külképviseletet. Nem velük kezdődtek a személycserék. Idén nyáron Szabó László, korábbi külgazdasági és külügyi államtitkár váltott, ő a washingtoni magyar nagykövetség élére került.
A Bem téri vezetőség fogyatkozása mögött sokan Szijjártó Péter miniszteri pozíciójának megingását látják. Külügyes forrásaink megjegyezték, a választásokat követő személycserék jó eséllyel érintik majd a külügyminisztert, közeli bizalmasainak távozása ebből a bizonytalanságból származhat. Igaz, a választásokat követő kormányátalakítás középpontjában a Miniszterelnökséget vezető miniszteri pozíció, és nem a külügy áll. Miután Lázár János szeptemberben a Magyar Nemzet kérdésére közölte, szíve szerint saját választókerületében folytatná politikai tevékenységét, bizonyára megindult utódjának keresése. Távozása esetén pedig az Orbán Viktor miniszterelnökhöz lojális Szijjártó Péter indokolt választás volna.
Az ellenzéki pártok képviselői mindenesetre hangsúlyozták, a kormány Magyarország külpolitikai érdekérvényesítését teszi kockára a kiszámíthatatlan külügyminisztériumi személycserékkel. Demeter Márta, az LMP szakpolitikusa lapunknak nyilatkozva elmondta, teljes káosz uralja a külügy személypolitikáját. – Hova tartanak Szijjártó Péter emberei? – tette föl a kérdést a képviselő, hozzátéve, a politikai alapon hozott személyügyi döntéseket végül Magyarország megítélése sínyli meg. Mesterházy Attila (MSZP), a külügyi bizottság tagja szerint teljes vezérkari csere zajlik a külügyminisztériumban, ami fölér a kormányzati sikertelenség beismerésével. Gyöngyösi Márton (Jobbik), a bizottság alelnöke elmondta: normális esetben a külpolitikában konszenzus van a pártok között, de a politikai kinevezettekkel a Fidesz azt kockáztatja, hogy egy kormányváltás esetén több nagykövet is visszahívnak majd. Ez pedig – tette hozzá Gyöngyösi Márton – Magyarország presztízsveszteségével jár majd.
Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a külügyminiszter személyétől függetlenül időszerűvé vált az irány tisztázása. – A jelenlegi retorika pozícióveszteségeket okoz – mondta lapunknak, hozzátéve, hogy a nemzetközi környezet is szemléletváltást sürget. Küszöbön áll ugyanis az Európai Unió mélyebb integrációja, ahol az EU-t ostorozó magyar külpolitikának döntenie kell, csatlakozik-e a folyamathoz, vagy sem. – Ha a Bem rakparton is így gondolkodnak, logikus lehet, hogy olyan intézményt alakítsanak ki, amelyik retorikai szempontból kevéssé látványosan, ugyanakkor az unión belüli érdekérvényesítésben hatékonyan dolgozik – tette hozzá a szakértő.
