Pénteken elindult eddigi leghosszabb, tizenegy napos külföldi útjára az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump. Az öt ázsiai országot, Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket érintő körút legfontosabb állomása Peking lesz, a térség hatalmi epicentrumában két napot tartózkodik majd az amerikai elnök. A találkozót április óta szervezik, arról azonban csak találgatások jelentek meg, hogy miről lesz szó a kínai fővárosban. Az amerikai elnök és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) múlt héten újraválasztott kínai államfő tavasszal találkozott először személyesen, és a két vezető már akkor megállapodott abban, hogy Trump idén tiszteletét teszi Pekingben. Az első találkozó jelentősen lazított az akkoriban feszült kétoldalú viszonyon, miután a két vezető – miként arról maguk is beszámoltak – határozottan jó benyomást tett egymásra. Az azóta eltelt bő fél év alatt Trump megkímélte Kínát a korábban gyakori kirohanásaitól, a kapcsolatok dinamikáját azonban továbbra is Washington két prioritása határozza meg.
Elsőként említendő Észak-Korea megfenyítése: a sikeres atomprogramot folytató ázsiai diktatúra legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, ezért Phenjan megregulázása csak Peking segítségével lehetséges – márpedig ebből Trump presztízskérdést csinált. Ezzel szorosan összefügg a korábban is sokat hangoztatott gazdasági konfliktus. Ez részben a kínai érdekek felé billenő kereskedelmi mérlegben, másrészt az amerikai cégek ipari kapacitásának hazacsalogatásában ölt testet. De augusztusban Trump egy elnöki rendelettel vizsgálatot kezdeményezett a Kínában működő amerikai cégek szellemi tulajdona esetleges ellopásának kivizsgálására is.
Ahogy az amerikai Brookings Intézet elemzésében rámutat, az amerikai elnök politikája nem volt eredménytelen. A „kereskedelmi háborút” vizionáló fenyegetésekre válaszul Kína jelentős nyomás alá helyezte Észak-Koreát, igaz, a szankciós politika eddig hatástalannak bizonyult Phenjannal szemben. Az amerikai agytröszt ugyanakkor arra is rámutat, Washingtonban továbbra is hiányzik a kidolgozott Kína-stratégia. Ezért egyrészt számos más, Kína noszogatását megkövetelő globális kihívás – mint a környezetvédelem vagy az emberi jogok kérdése – elsikkad, másrészt továbbra sem világos, hogy Trumpnak milyen hosszú távú céljai vannak a kétoldalú kapcsolatokkal. Ennek egyik oka, hogy az amerikai elnök stábjában egyaránt jelen vannak Peking-barát személyek, mint az elnök erős befolyású veje, Jared Kushner és a keményebb fellépést szorgalmazó héják, mint a kereskedelmi tanácsadóként szolgáló Peter Navarro. Utóbbiak azonban Steve Bannon főtanácsadó augusztusi távozásával meggyengültek, ezért, mint a Politico napokban megjelent cikkében fogalmaz, nem lehet tudni, hogy Pekingben a keményvonalas tabudöntögető vagy a konstruktív üzletember Trumpot látjuk-e viszont.
Útját mindenesetre az amerikai elnök Japánban kezdi, ahol Abe Sinzó miniszterelnökkel találkozik majd. Az elnök egyben üzent Pekingnek is. A Fox Newsnak adott interjúban pénteken közölte, Japán „harcos nemzet”, ezért nem javasolja Kínának, hogy a szigetországot elsőként fenyegető észak-koreai kérdést súlyosbodni hagyja. Szintén izgalmas lesz Trump vietnami útja. A dél-kelet ázsiai országban az amerikai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsán vesz részt, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik majd. A Kreml pénteki közleménye szerint a találkozó szervezés alatt áll.
