Az egyetlen, egyébként Ferenc pápa által kinevezett mianmari katolikus püspök kifejezetten kérte főnökét, hogy legalább látogatása alatt ne használja a rohingja szót, holott egyértelmű, a vatikáni egyházfő épp az őket érő rendszerszintű megaláztatás, üldöztetés miatt érkezett hétfőn a délkelet-ázsiai országba. Az üldözött muszlim kisebbséget jelölő szó Mianmarban lényegében be van tiltva, miután a kormányfői rangú államtanácsos és emberi jogi aktivista, Aun Szan Szú Kji értésére adta a világnak, hogy a szó a nyugalom megzavarására alkalmas, így tartózkodni kell a használatától. Mianmar illegális bangladesi bevándorlónak tekinti a rohingjákat, állampolgárságuk sincs, tehát az állami narratíva értelmében ezek az emberek nem is léteznek.
Ám az egyházfő látogatásának oka és időzítése felől neki sem lehet kétsége, a katolikusok számaránya az 53 milliós országban elenyésző (1 százalék alatti). A három napos út során Ferenc pápa találkozik a Nobel-békedíjas Szu Kjival, katonai vezetőkkel, buddhista elöljárókkal. A pápát multiplakátok köszöntik az országban több helyen, az egyházfőt a béke és szeretet nagyköveteként aposztrofálja a felirat.
A legnagyobb várakozás értelemszerűen a kormányfő és az egyházvezető kézfogását övezte. Szu Kjit világszerte súlyos kritikával illették, amiért szemet huny a rohingják lakta régiókban zajló tisztogatások felett, és elnézte több százezer rohingja Bangladesbe menekülését. A mianmari vezető biztonsági kihívásokra hivatkozva hagyta ki a szeptemberi ENSZ-közgyűlést is, Ferenc pápa ezen az úton kísérli meg azt a diplomáciai bravúrt, hogy a kormányfőt visszatereli az értelmes párbeszéd útjára. A pápai vizit médiaértéke már önmagában siker a rohingják számára, holott kisebbségi vezetővel nincs tervbe vett találkozó. Ám az egyházfő csütörtökön a szomszédos Bangladesbe utazik, egyértelművé téve, hogy a súlyos humanitárius kihívásokra akarja felhívni a figyelmet. Az országba augusztus óta 600 ezer rohingja menekült, akik menekülttáborokban élnek.
De nemcsak a muszlim kisebbség miatt fontos a pápai út, a katolikus egyház Délkelet- Ázsiában a terepen mutathatja meg közvetítő szerepét, hiszen Bangladesben, de Thaiföldön is számos menekülttábort működtet, ahol muszlim rohingják találnak menedékre.
