Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa úgy véli, hogy az unió kohéziós alapjából a kelet-közép-európai országoknak juttatott támogatások kifizetéséhez feltételül kell szabni a jog uralmának érvényesülését – közölte a Napi.hu az Emerging-europe.com hírportál tudósítása nyomán. Mint írják, Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a napokban Helsinkiben azt mondta: az unió kohéziós alapjából folyósított támogatások feltételül kell szabni, hogy a pénzt kapó tagországokban „érvényesüljön a jog uralma”. A kohéziós alapok célja, hogy segítsék felzárkózni az EU keleti tagállamait a nyugat-európai gazdaság szintjére.
A beszédet láthatóan a lengyel és a magyar vezetésnek címezte Vera Jourova – és nem most először. Varsó és Budapest elvágására a 2021-es uniós pénzügyi ciklus kohéziós forrásaitól a biztos részéről először januárban került sor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Budapest nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Az igazságügyi biztos később is hangoztatta ezt a javaslatát, pedig idén tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem az Európai Bizottság álláspontja, lévén Jean-Claude Juncker bizottsági elnök lesöpörte az asztalról a lényegét tekintve azonos tartalmú német javaslatot.
Az Európai Ügyészség felállításában egyébként nem csak Varsó és Budapest nem vesz részt, távol maradt a kezdeményezéstől Hollandia, Málta és Svédország; Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig eddig sem vett részt a tagországok bel- és igazságügyi együttműködésében abban a formában, amely a közös vádhatóság alapjait jelenthetné. Az Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására a strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a majdani uniós főügyész hatáskörébe tartozna a határokon átnyúló áfacsalás vizsgálata, amit az Orbán-kormány nem támogat. Budapest álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. A kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmány ügyészségre vonatkozó részeit is. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy ha európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor azt az Eurojust szervezeti alapjain kell megvalósítani.
Jelen állás szerint ahhoz, hogy egy tagországot elvágjanak a támogatásoktól, előbb el kellene indítani az uniós szerződés hetes cikkelye szerinti eljárást. Ennek a procedúrának a megkezdéséhez Magyarország és Lengyelország is közel áll, de nem valószínű, hogy azt sikerrel végig is tudják vinni, hiszen a végső döntéshez minden tagország hozzájárulása szükséges.
