Megelégelte Brüsszel a hazai korrupciót?

Ez a helyzet azzal fenyeget, hogy hazánk a következő uniós költségvetési időszakban nem jut közösségi forrásokhoz.

Hiába egyezett meg csütörtökön húsz európai uniós tagállam arról, hogy közös ügyészséget alapítanak, amely az EU-s költségvetést érintő bűncselekményekben nyomozhat és indíthat büntetőeljárást, Magyarország kimarad az együttműködésből. Ez a helyzet ráadásul azzal fenyeget, hogy hazánk a következő uniós költségvetési időszakban nem jut közösségi forrásokhoz, miután egy brüsszeli javaslat az európai ügyészi hivatalban (EPPO) való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését a tagországoknak. Úgy látszik, már az Európai Bizottságban is egyre inkább rossz szemmel nézik, hogy a magyar kormány milyen eszközökkel osztja el az uniós támogatásokat. A több ezer milliárd forintnyi uniós pályázatok legnagyobb haszonélvezői ugyanis a kormánypárt holdudvarához tartozó gazdasági elit tagjai. Épp ezért tartja elfogadhatatlannak Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője is, hogy az uniós támogatásból részesülő két legnagyobb tagállam, Magyarország és Lengyelország ne csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Ami az uniós támogatások kemény feltételekhez való kötését illeti, hivatalos bizottsági javaslat még nincs, de Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa csütörtökön a Politicónak adott interjújában kifejtette: „Nemcsak a pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartozniuk azoknak a tagországoknak, amelyek további masszív pénzügyi támogatásokat szeretnének.” Vera Jourová javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014–2020-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19 600 milliárd forintot) tesznek ki.

Günther H. Oettinger, a költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős uniós biztos az Eurológus tudósítása szerint azt nyilatkozta, hogy az uniós költségvetést érintő csalást nem szabad tolerálni. „A költségvetés minden egyes eurócentjének az uniós polgárok javát kell szolgálnia. Az erős, független és hatékony Európai Ügyészség létrehozásával megszilárdítjuk az adófizetők védelme érdekében tett erőfeszítéseinket azáltal, hogy európai megközelítést biztosítunk az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre vonatkozó nyomozáshoz és vádemeléshez” – tette hozzá.

A majdani EPPO-főügyész hatáskörébe tartozna a határokon átnyúló áfacsalás vizsgálata is, amit az Orbán-kormány nem támogat. Budapest álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. A kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmány ügyészségre vonatkozó részeit is. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy ha európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor azt az Eurojust szervezeti alapjain kell megvalósítani.

Az új testületet úgynevezett megerősített együttműködési eljárással hozza létre a tagállamok egy csoportja. Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácskozásáig húsz tagállam képviselője jelezte országa részvételi szándékát. Magyarország mellett a fent már említett Lengyelország, valamint Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig most is kivonja magát a bel- és igazságügyi együttműködés ezen részéből. Vera Jourová ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslata nyomán végül ezen országok is a csatlakozás mellett fognak dönteni.