Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető – írja az MTI.
Hangsúlyozta, hogy a találkozón világossá tette: a meglévő szabályozásokban foglaltak megvalósítása nem működik kielégítő módon, ugyanis a szolidaritás nem merülhet ki a védelem külső dimenzióiban. Az álláspontok nem változtak, a belső szolidaritás megvalósulásához még nagyon sok munkára van szükség – emelte ki.
Merkel a találkozó előtt tett nyilatkozatában is azt fontosnak tartotta, hogy nemcsak „a külső határokon folyó migrációkezelésben kell szolidárisnak lenni, ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”. Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.
Csütörtökön az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozója előtt tartott V4-es megbeszélésen a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.
A visegrádi országok arról határoztak, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kora hajnalban a Facebookon tett közzé egy beszámolót a csúcstalálkozó első napjáról. Ebben egyebek mellett azt mondta, egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben – határvédelem és a migránsok megállítása a határon kívül –, de továbbra sem értenek egyet a betelepítések és a bevándorlás ügyében. „Eddig gyűrtük egymást, kézitusa volt, afféle politikai kézitusa” – szögezte le a miniszterelnök. Kitért arra is, hogy a csúcstalálkozó pénteken folytatódik, de most már gazdasági és pénzügyi kérdésekkel.
Juha Sipila finn miniszterelnök Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozón bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár kapja Finnország nemrég alapított, a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért járó nemzetközi díját. Mint mondta, Angela Merkel, aki sok nő és fiatal lány példaképe, azért kapja a kiemelt jelentőségű – 150 ezer euróval járó – díjat, mert a világ egyik legbefolyásosabb politikusaként elkötelezett védelmezője az emberi méltóságnak és az emberi jogoknak. Merkel többször is az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóinak témái közé emelte a nemek közötti egyenlőség kérdését, és sokat tett a nők jogainak elismeréséért a fejlődő országokban.
Finnország a díj által – amelyet most ad át első ízben – világszerte erősíteni kívánja a nemek közötti egyenlőség elismerését – tette hozzá. A finn kormányfő kiemelte, hogy Finnország volt a világ első országa, amely 1906-ban egyenlő politikai jogokat adott a nőknek, és azóta alapvető értékei közé tartozik a nemek közötti egyenlőség. (MTI)
