Parlamenti többség támogatja Dánia integrációs miniszterének törvénymódosítását, amelynek célja, hogy sorozatban harmadik alkalommal mondjon nemet a skandináv ország az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) menekültkvótájára. Inger Stojberg miniszter kedden azt mondta, azért állították le 2016-ban a menekültek befogadását, mert „egy kis szusszanásra van szüksége” az országnak.
Az ENSZ menekültügyi rendszere több szempontból különbözik attól a menekültkvótától, amelyről a magyar kormány beszél. A legfontosabb, hogy ebben Magyarország részt vesz.
– A szíriai válság kapcsán az elmúlt években a programnak részese Magyarország is, amely mintegy két tucat szíriai menekültet fogadott be a háború sújtotta országgal szomszédos elsődleges menekült országokból
– közölte lapunkkal az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Budapesten található Közép-Európai Regionális Képviseletének szóvivője.
Igaz, a szervezet honlapján található összesítés a 2012–2016 közötti időszakban 11 befogadott menekültről ír Magyarország kapcsán, akik közül egy iráni állampolgár volt, a többiek szíriaiak. Simon Ernő elmondta, a koordinált áttelepítési program keretében az érintetteket egy már menedéket adó országból telepítik át, mert ott veszélyben vannak akár közvetlenül, akár az által, hogy alkalmasint erőszakkal visszaküldenék őket a hazájukba, ahonnan bizonyítottan az életveszély elől menekültek el. Illetve ugyanez az áttelepítés a lehetőség arra, hogy a programban részt vevő országok átvállaljanak valamennyit az elsődleges menekült befogadó országok terheiből.
Simon Ernő azt is megemlítette, ez a fajta menekültáttelepítési rendszer évtizedek óta létezik, sőt már az első világháború után az UNHCR elődszervezetének segítségével talált új otthonra mintegy egymillió ember.
– Ilyen jellegű áttelepítési program keretében kerültek a végső befogadó hazájukba 1956 után a magyarországi menekültek is,
méghozzá az országok által vállalt önkéntes kvóták alapján – tette hozzá az UNHCR magyarországi szóvivője. Azonban leszögezte, „ezeknek a kvótáknak nincs közük a ma egyebek között a magyarországi politikai közbeszédben emlegetett kvótákhoz, mivel azok az EU szintjén vannak napirenden, míg itt ENSZ-programról van szó”. Fontos, hogy az ENSZ menekültáthelyezési rendszerében önkéntes kvótákról van szó: nem a világszervezet állapítja meg, hogy mely államoknak mennyi menekültet kell befogadniuk. E szempontból egyébként az Egyesült Államok és Kanada emelkedik ki leginkább, ők fogadják be az UNHCR rendszerében a legtöbb menekültet.
Az UNHCR statisztikáiból is jól látszik, hogy világszerte egyre nagyobb a migrációs nyomás: míg 2012-ben csak valamivel több mint 69 ezer menekültet osztott szét, addig 2016-ban már majd’ 115 ezret (de 145 ezer beadvány született). Ha ezt azzal vetjük össze, hogy a migráció csúcspontján, 2015-ben egymilliónál is többen érkeztek Európába, a szám nem tűnik olyan magasnak. De ha mellétesszük, hogy idén eddig összesen 166 ezren érkeztek, már mások az arányok. Hogy mely menekültek kerülnek be a „kvótarendszerbe”, arról az UNHCR dönt egy kidolgozott módszer és szigorú előírások alapján, amely próbálja beazonosítani a leginkább rászorulókat.
A végső döntés aztán a befogadó államé, életveszélyes esetekben akár egy héten, egyébként általában egy éven belül van idejük határozni.
A program azonban nem ér véget a költöztetéssel. A szervezet próbálja segíteni a menekült és családja integrációját, amihez a befogadó országnak is segítséget kell nyújtania, de egyben lehetővé kell tennie azt is, hogy megőrizze saját kulturális identitását. Sőt, az egész áttelepítési procedúra költségeit is a befogadó állam fizeti: a vízumot, az orvosi vizsgálatot, az utazást.
Ugyan önkéntes kvótáról van szó, Simon Ernő közölte: „folyamatos erőfeszítéseket teszünk azért, hogy az egyes országok minél több kiszolgáltatott helyzetben lévő és sérülékeny menekültet fogadjanak be”. Az ő befogadásukra mond nemet harmadik éve a korábban rendkívül nyitottnak számító Dánia kormánya. Korábban önkéntes alapon évente 500 menekültet engedtek be, ám 2016-ban, 2017-ben és várhatóan 2018-ban is felfüggesztették az UNHCR-kvóta végrehajtását. Ezzel Dánia az egyetlen olyan ENSZ-tagország, amely a korábban önkéntesen vállalt kvótáját nem teljesíti. A kritikusok úgy tartják, ezzel a döntéssel nagy nyomást helyeznek a Szíriával határos Libanonra, Jordániára és Törökországra, amelyek így is nehezen birkóznak meg a hazájukat a polgárháború miatt elhagyni kényszerült tömegekkel.
Inger Stojberg bevándorlási miniszternek az az állítása, hogy szusszanásra van szükségük, nehezen alátámasztható, hiszen a The Local című portál dán kiadása szerint
kilenc éve nem érkezett olyan kevés bevándorló az országba, mint idén.
A miniszter úgy reagált a cikkben megfogalmazottakra, hogy elismerte, valóban alacsonyak a számok, amelyet saját sikerként könyvel el, de szerinte a már az országba érkezettek nem képesek ellátni önmagukat. Mint mondta, évről évre be fogják nyújtani a kvóta nem teljesítésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet az idénre és a jövő évre vonatkozóan a szociáldemokraták is támogattak. Egyik képviselőjük a lapnak úgy nyilatkozott, ideiglenes megoldásként segítették a kvóta végrehajtásának felfüggesztését, de ha kormányra kerülnek, folytatják a menekültek befogadását.
