Az Európai Bizottság és Németország is kritizálta Tusk kvótaügyi véleményét

Már a csütörtöki EU-csúcs előtt egymásnak feszülnek a menekültkvóta-rendszer miatt az indulatok.

MN
2017. 12. 13. 16:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hevesen kritizálta Frans Timmermans, az Európai Bizottság helyettes elnöke Donald Tusk két napja közzétett véleményét, amelyben az Európai Tanács lengyel elnöke a menekültügyi kvótarendszer csődjét ecsetelte – írja a német dpa hírügynökség jelentését idézve a müncheni Merkur.de.

Timmermans az Európai Parlament strasbourgi vitájában úgy fogalmazott: „Vagy találunk európai megoldást a migráció kihívására, vagy nem lesz megoldás.” Kijelentette, hogy a menekültek elosztásának 2015-ben elhatározott rendszere nem nevezhető hatástalannak. „Minden tagállamnak részt kell vennie benne”, hangsúlyozta az elnökhelyettes.

Hasonlóan nyilatkozott a liberális EP-frakció vezetője, Guy Verhofstadt, mondván, hogy Tusk dokumentuma „aláássa” az európai politikát.

A német kormány sem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azon véleményét, hogy a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – idézte az MTI egy német kormányzati forrás berlini kijelentését.

A meg nem nevezett német kormányzati forrás hangsúlyozta, hogy a migráció EU-n belüli kezelésére olyan rendszert kell kiépíteni, amely valamennyi tagállamnak megfelel, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ne konszenzussal, hanem minősített többséggel döntsenek. Hozzátette, hogy a szolidaritás alapvető fontosságú, mert összeurópai feladatról van szó, amelynek megoldásában minden tagállamnak részt kell vennie.

A német kormány szerint az EU-s – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszer reformjának lényeges eleme egy belső mechanizmus, amely a tagok közötti szolidaritás révén segítséget nyújt azon országoknak, amelyekbe különösen sok menekült érkezik. Azonban ennek a szolidaritásnak „különböző formái” létezhetnek – mondta.

A forrás nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Paolo Gentiloni olasz kormányfő után Angela Merkel német kancellár is tárgyalhat külön a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs keretében. Ugyanakkor hangsúlyozta: a migráció ügyében nem a „V4-ek a világ többi része ellen” felállás érvényesül, hanem más tényezőknek is van szerepük. A német kormány bízik abban, hogy az EU-s menekültügyi rendszer reformja jelentősen előrehalad a kijelölt határidőig, 2018 júniusáig, írta az MTI.

Megkönnyítheti a megállapodást az is, hogy az új EU-s határ- és partvédelmi szervezet felépítésével javult a külső határ ellenőrzése, a migráció kezelésének külső, EU-n kívüli vonatkozásaiban pedig a tagállamok messzemenően egyetértenek. Így egyre inkább elfogadottá válik a német megközelítés, amely szerint az EU körüli térség országaival folytatott „migrációs partnerségre” kell építeni – tette hozzá a német kormány álláspontját ismertető nyilatkozó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.