Lőttek a migránskvótának?

Tusk szabad kezet adott a kérdésben, a tagállamok önállóan fogják kezelni a migrációt.

Bár Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt szétküldött levelében kendőzetlen módon eltemette a kötelező kvótákat, mondván, a menekültelosztó rendszer széthúzást szított a tagállamok között, bizonyos, hogy a szabályozás még legalább egy évig érvényben marad. Nincs ugyanis olyan terv a láthatáron, amely kifejezetten a kvótaalapú elosztást kiváltaná. Tusk a levélben azt a meghökkentő dolgot is közli, hogy az Európai Uniónak sem kapacitása, sem jogi alapja nincs arra, hogy a migrációs krízist kezelje, ez csakis a tagállamok hatásköre. Tusk minden európai uniós csúcstalálkozó előtt úgynevezett meghívólevelet küld az uniós állam- és kormányfőknek, amelyben az aktuális problémákat és a találkozó menetrendjét vázolja. Olyan viszont eddig ritkán fordult elő, hogy ennyire nyíltan fúj visszavonulót az EU valamelyik zászlóshajóprojektjében, mint most a migrációs politika. 

Donald Tusk kijelentésére Gulyás Gergely úgy reagált: örülnek, hogy Donald Tusk személyében Magyarországnak fontos szövetségese van, de a tanács elnöke pillanatnyilag sajnos kisebbségi véleményt képvisel.

Eközben már az is látszik, hogy az európai kontinenst érő migrációs hatások változnak. Például egyértelműen a Földközi-tenger nyugati medencéjére tevődött át a migrációs útvonal, és míg Olaszország már régi bevett célpontnak számít, Spanyolország az utóbbi egy évben felfedezett menedék az Afrikából, Ázsiából érkezőknek. Egy hónap alatt rekordmagasra ugrott a Spanyolországba érkezett menedékkérők száma, és ez a szám háromszorosa annak, amit tavaly ugyanebben a hónapban regisztráltak. Novemberben 3900, az év kezdete óta több mint 21 ezer illegális bevándorló érkezett az országba az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége, a Frontex friss jelentése szerint.

Míg az Európát érő migrációs hullámban legnagyobb számban szírek, afgánok, irakiak érik el az Európai Unió határát és kérnek menedéket valamelyik tagállamban, a Frontex friss adataiból az is kiderül, hogy sokan mások is meglovagolják a kelet–nyugati népvándorlást. A biztonságos országokból érkezők azonban nem számíthatnak menedékre, bármennyire is vágynak a bőkezű segélyekre, juttatásokra, ilyen módon tehát feleslegesen foglalkoztatják az amúgy is túlterhelt bevándorlási hivatalokat. 

A venezuelai politikai válság miatt Spanyolországban már tavaly a venezuelaiak vezették a menedékkérelmi listát, de ez lehet, hogy idén megfordul, mivel a közel-keleti, afrikai illegális menedékkérők felforgatják a statisztikákat. A Frontex tavalyra vonatkozó adatsorából az is kiderül, 32 európai országból a szírek csak 13-ban, az afgánok pedig 5-ben kérnek legnagyobb számban politikai menedékjogot. Érdekesség, hogy az ukránok Lengyelországon kívül Liechtensteint, Szlovákiát, Portugáliát és Csehországot szeretik, ez utóbbi kettőben vezetik is a menedékes státusért folyamodók listáját. A menedékkérelmi statisztikák persze távolról sem tükrözik a migrációs valóságot, Lengyelországban például egymillióra becsülik a munkavállalási és tanulmányi vízummal rendelkező ukránok számát. Az országba tavaly legtöbben orosz állampolgárok – jórészt csecsenek – érkeztek politikai menedékjog megszerzése céljából. Franciaországban tavaly az albánok, Izlandon a macedónok vezették a menedékkérési listát, nem meglepő, hogy a kiutasítottak között is ők szerepelnek az ukránokkal, marokkóiakkal, pakisztániakkal és szerbekkel együtt.