Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban közölt és az MTI által szemlézett interjúban kiemelte, hogy csak az Európai Unió (EU) megosztottságának mélyüléséhez vezet, ha rákényszerítik a tagállamokra a menekültek befogadását.
Minden tagállamnak önállóan kell eldöntenie, hogy befogad–e embereket, és ha igen, akkor mennyit. A kvótákról folytatott vita pedig „egyébként is szinte teljesen értelmetlen”, mert „az Európába induló migránsok nem Bulgáriában vagy Magyarországon akarnak élni”, hanem „Németországban, Ausztriában vagy Svédországban” – mondta a 31 éves kancellár, akinek a pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított kormányt a múlt héten.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen uniós menekültügyi rendszerre van szükség, úgy vélekedett, hogy „teljesen elmosódott a határ a menedékjog és a gazdasági migráció között”. Kifejtette, hogy a rászorulóknak a hazájukban kell segíteni, és ha ez nem lehetséges, akkor a szomszédos államokban. Ha ez sem lehetséges, akkor az adott kontinens biztonságos területein kell segítséget nyújtani. Ezeket a területeket az Európai Uniónak (EU) támogatnia kell, és „talán meg is kell szerveznie és katonailag biztosítania”.
Hozzátette: „utolsó lépésként helyben kiválaszthatjuk, hogy kinek szabad Európába jönnie”, azt pedig nem lehet tovább folytatni, hogy „mindenkit befogadunk, akinek embercsempész segítséggel sikerül bejutnia az EU-ba illegálisan”.
Ha hiányzik a „politikai akarat” egy ilyen menekültügyi rendszer kiépítéséhez, „továbbra is milliók fognak útnak indulni”, és „sokan meghalnak majd menekülés közben, az embercsempészek pedig sok pénzt keresnek”.
Az osztrák kancellár igennel felelt arra a kérdésre, hogy megvan-e a politikai akarat mindehhez, és kiemelte, hogy „európai szinten nagyon sok minden megváltozott a menekültkérdésben”. Így már mindenütt felismerték, hogy „helytelen” volt a 2015-ben választott út. Most ennek a felismerésnek „konkrét politikává kell válnia” – mondta Sebastian Kurz.
Az EU előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta: először is tudomásul kell venni, hogy a belső határok csak akkor lehetnek nyitva, ha a külső határokat „rendesen védik”.