Az elnöki rendelet Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, valamint Észak-Koreából és Venezuelából korlátozta volna a beutazást a szigorúbb ellenőrzési rendszer bevezetéséig. Korábban Trump két elnöki rendeletet is hozott erről, a másodikban néhány változtatást eszközölt, de szövetségi bírók mindegyiket felfüggesztették. A harmadik változatot az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelső bíróság jóváhagyta. Októberben azonban két szövetségi bíró is felfüggesztette az elnök rendeletét, a kormány emiatt a 9. körzeti fellebbviteli bírósághoz fordult, amelynek az illetékességi köre több nyugati tagállamra kiterjed.
A fellebbviteli bíróság pénteken kimondta, hogy a beutazási tilalom nem vonatkozhat olyanokra, akiknek „igazolhatóan jóhiszemű viszonyuk van az Egyesült Államokkal”. Noha az elnöknek joga van szabályozni a bevándorlók belépését az országba, ez a jog nem korlátlan, és Trump „ezúttal ismét túllépte a ráruházott hatalmi jogkört” – olvasható a háromtagú testület határozatában. A bíróság hozzátette, hogy az elnök rendelete nem léphet életbe addig, amíg a legfelső bíróság nem mond róla ítéletet – írja az MTI.
Donald Trump nem sokkal hivatalba lépése után – a nemzetbiztonságra hivatkozva – tiltotta meg ideiglenesen a beutazást hét muszlim ország állampolgárainak, és a teljes menekültbefogadási programot felfüggesztette, ám a rendelet zűrzavart okozott az ország és a világ több repterén, végrehajtását pedig az igazságszolgáltatás felfüggesztette.
Ezt követően az elnök újabb rendeletet írt alá, mely szerint hat muszlim ország állampolgárai nem utazhatnak be kilencven napig az országba, kivéve ha már rendelkeznek érvényes vízummal vagy letelepedési engedéllyel. A legfelső bíróság ezt úgy egészítette ki, hogy a tilalom azzal a feltétellel léphet hatályba, hogy nem lehet kitiltani az országból azokat, akik „jóhiszemű” kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban működő szervezetekkel vagy jogszerűen ott élőkkel.
