Brexit: megállapodott May és Juncker a főbb kérdésekről

Az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások második szakaszának megkezdésére.

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről – jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután kora reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben. Az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, sikerült elegendő előrelépést elérni a tárgyalásokon.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír–északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Juncker rámutatott, hogy ez nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

A Londonban nyilvánosságra hozott, tizenhat oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.

A The Guardian beszámolója szerint Theresa May pénteken újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a szövegtervezet semmilyen különleges státust nem tartalmaz Észak-Írország számára. Hozzátette, hogy Írország „egyedi körülményei” miatt elképzelhető, hogy egyedi intézkedésekre lesz szükség.

A brit kormányfő az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a megállapodás személyes siker Theresa Maynek. „Mindannyian tudjuk, hogy a szakítás nehéz. De a szakítás mellett egy új kapcsolat kiépítése sokkal nehezebb” – fogalmazott Tusk. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok idő ment el a feladat „könnyebb részére”.

Az Európai Tanács elnöke az Egyesült Királyság uniós kiválását követő esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte a bennmaradó EU-tagállamok vezetőit. Kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei. Mint mondta,

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, nem vehetne részt benne a brit kormány – szögezte le Donald Tusk.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a megegyezés után azt mondta, elérték azt, amit célul tűztek ki. Ez nem a vég, ez a kezdet vége – utalt Winston Churchill szavaira. Kiemelte, hogy azok, akik Észak-Írország területén születtek, megtarthatják uniós jogaikat.

Michel Barnier európai bizottsági főtárgyaló arról számolt be: a kiválási egyezménynek jövő októberig meg kell lennie ahhoz, hogy időben ratifikálni is lehessen. Elmondta, hogy az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezményen fognak dolgozni, mivel a britek által támasztott alapfeltételek csak ezt teszik lehetővé. Jelenleg lehetetlen konkrétan kiszámolni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek összegét – vélekedett Barnier, üdvözölve a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy sok még a tennivaló.

Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke fehér füstöt ábrázoló fényképet töltött fel a Twitterre, és ebből a sajtó már a bejelentés előtt arra következtetett, hogy megszületett a megállapodás. Margaritisz Szkinasz bizottsági szóvivő ugyanis csütörtökön – azzal kapcsolatban, hogy egyelőre nem sikerült megegyezni – úgy fogalmazott a pápaválasztásoknál szokásos eljárásra utalva, hogy még nem szállt fel a fehér füst.

Korábban elemzők is arra mutattak rá, hogy minden jel szerint elérhető közelségbe került a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának főbb kérdéseiről.

A bennmaradó tagállamok vezetői a jövő heti EU-csúcson döntenek arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseire – írja az MTI.

Már csütörtök esti londoni médiaértesülések is arról szóltak, hogy új megállapodási szövegtervezet készült arra, miként lehetne nyitva tartani az Írország és Észak-Írország közötti határt a brit EU-tagság megszűnése után. Ez volt a legfőbb kérdés a tárgyalási szakaszban, és a megoldatlansága miatt nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban, hétfőn bejelenteni érdemi előrelépést. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban csak annyit közölt, hogy Theresa May este telefonon beszélt ír kollégájával és az Európai Bizottság elnökével. A Downing Street szóvivője hozzátette, hogy még tartanak „a brexitfolyamat előrevitelét célzó tárgyalások”.

Jean-Claude Juncker és Theresa May hétfőn munkaebéden tartott egyeztetést Brüsszelben az első tárgyalási szakasz még nyitott kérdéseiről, és az általános várakozás az volt, hogy aznap sikerül is lezárni e kérdéseket. Az utolsó pillanatban azonban Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte, hogy nem támogatja az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartására kidolgozott kompromisszumos megoldási tervet. A DUP fő kifogása az volt, hogy a tervezetben olyan kompromisszum szerepelt, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a brexit után is vonatkoznának az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei. A párt közölte: nem fogad el semmiféle olyan szabályozási eltérést, amely a brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől.

Az ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a brexittárgyalások második – mindenekelőtt a majdani kereskedelmi kapcsolatokról szóló – szakaszának elkezdéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

A Brit Iparszövetség (CBI) egyébként csütörtökön azt közölte, hogy a vállalatok zöme napokon belül elkezdheti készenléti terveinek végrehajtását, ha nem sikerül feloldani a patthelyzetet a brexit feltételeiről folyó tárgyalásokon.

###HIRDETES###