Brexit: megállapodott May és Juncker a főbb kérdésekről

Az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások második szakaszának megkezdésére.

Marosi Adrienn
2017. 12. 08. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről – jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután kora reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben. Az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, sikerült elegendő előrelépést elérni a tárgyalásokon.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír–északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Juncker rámutatott, hogy ez nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

A Londonban nyilvánosságra hozott, tizenhat oldalas összegző dokumentum leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel az uniós és a brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.

A The Guardian beszámolója szerint Theresa May pénteken újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a szövegtervezet semmilyen különleges státust nem tartalmaz Észak-Írország számára. Hozzátette, hogy Írország „egyedi körülményei” miatt elképzelhető, hogy egyedi intézkedésekre lesz szükség.

A brit kormányfő az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a megállapodás személyes siker Theresa Maynek. „Mindannyian tudjuk, hogy a szakítás nehéz. De a szakítás mellett egy új kapcsolat kiépítése sokkal nehezebb” – fogalmazott Tusk. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok idő ment el a feladat „könnyebb részére”.

Az Európai Tanács elnöke az Egyesült Királyság uniós kiválását követő esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte a bennmaradó EU-tagállamok vezetőit. Kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei. Mint mondta,

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, nem vehetne részt benne a brit kormány – szögezte le Donald Tusk.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a megegyezés után azt mondta, elérték azt, amit célul tűztek ki. Ez nem a vég, ez a kezdet vége – utalt Winston Churchill szavaira. Kiemelte, hogy azok, akik Észak-Írország területén születtek, megtarthatják uniós jogaikat.

Michel Barnier európai bizottsági főtárgyaló arról számolt be: a kiválási egyezménynek jövő októberig meg kell lennie ahhoz, hogy időben ratifikálni is lehessen. Elmondta, hogy az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezményen fognak dolgozni, mivel a britek által támasztott alapfeltételek csak ezt teszik lehetővé. Jelenleg lehetetlen konkrétan kiszámolni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek összegét – vélekedett Barnier, üdvözölve a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetve, hogy sok még a tennivaló.

Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke fehér füstöt ábrázoló fényképet töltött fel a Twitterre, és ebből a sajtó már a bejelentés előtt arra következtetett, hogy megszületett a megállapodás. Margaritisz Szkinasz bizottsági szóvivő ugyanis csütörtökön – azzal kapcsolatban, hogy egyelőre nem sikerült megegyezni – úgy fogalmazott a pápaválasztásoknál szokásos eljárásra utalva, hogy még nem szállt fel a fehér füst.

Korábban elemzők is arra mutattak rá, hogy minden jel szerint elérhető közelségbe került a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának főbb kérdéseiről.

A bennmaradó tagállamok vezetői a jövő heti EU-csúcson döntenek arról, szerintük történt-e már elegendő előrehaladás ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a második egyeztetési szakaszra, a jövőbeli kapcsolatrendszer kérdéseire – írja az MTI.

Már csütörtök esti londoni médiaértesülések is arról szóltak, hogy új megállapodási szövegtervezet készült arra, miként lehetne nyitva tartani az Írország és Észak-Írország közötti határt a brit EU-tagság megszűnése után. Ez volt a legfőbb kérdés a tárgyalási szakaszban, és a megoldatlansága miatt nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban, hétfőn bejelenteni érdemi előrelépést. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban csak annyit közölt, hogy Theresa May este telefonon beszélt ír kollégájával és az Európai Bizottság elnökével. A Downing Street szóvivője hozzátette, hogy még tartanak „a brexitfolyamat előrevitelét célzó tárgyalások”.

Jean-Claude Juncker és Theresa May hétfőn munkaebéden tartott egyeztetést Brüsszelben az első tárgyalási szakasz még nyitott kérdéseiről, és az általános várakozás az volt, hogy aznap sikerül is lezárni e kérdéseket. Az utolsó pillanatban azonban Észak-Írország legnagyobb britpárti protestáns politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte, hogy nem támogatja az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitva tartására kidolgozott kompromisszumos megoldási tervet. A DUP fő kifogása az volt, hogy a tervezetben olyan kompromisszum szerepelt, amelynek alapján valamilyen köztes megoldással Észak-Írországra a brexit után is vonatkoznának az EU egységes piacának egyes szabályozási elemei. A párt közölte: nem fogad el semmiféle olyan szabályozási eltérést, amely a brexit utáni időszakban gazdaságilag vagy politikailag elválasztaná Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől.

Az ír miniszterelnök folyamatosan hangoztatott álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a brexittárgyalások második – mindenekelőtt a majdani kereskedelmi kapcsolatokról szóló – szakaszának elkezdéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

A Brit Iparszövetség (CBI) egyébként csütörtökön azt közölte, hogy a vállalatok zöme napokon belül elkezdheti készenléti terveinek végrehajtását, ha nem sikerül feloldani a patthelyzetet a brexit feltételeiről folyó tárgyalásokon.

###HIRDETES###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.