Háborús zónákban élő pajzsként használt kiskorúak, kényszerrel besorozott gyerekkatonák ezrei, öngyilkos merényletre kényszerített iskolások – borzasztóan sötét képet fest az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF) a világ szerencsétlenebb részeire születettek sorsáról, akiket hiába véd kiemelten a nemzetközi jog, erre a szemben álló felek általában magasról tesznek.
Az UNICEF anyaga hosszasan sorolja a felháborítóbbnál felháborítóbb jogsértéseket. Mint írják, a nemi erőszak, a kényszerházasság, a gyerekek elrablása és rabszolgasorba taszítása már-már hétköznapi eljárásnak számítanak olyan országokban, mint Irak, Szíria, Jemen vagy éppen Nigéria, Dél-Szudán és Mianmar. Csak Afganisztánban az idei év első kilenc hónapjában 700 gyereket gyilkoltak meg – itt nem csak a tálibok és a kormányerők irtják egymást és a közéjük kerülő lakosságot, de az Iszlám Állam is tartja az állásait.
Különösen rossz a helyzet Afrikában. Még ha a jelenség nem is új, a kegyetlenkedések lassan újabb szintre lépnek.
A Kongói Demokratikus Köztársaság harcok sújtotta, Kasai nevű régiójában 850 ezer gyermeknek kellett elhagyni az otthonát, 350 ezren szenvednek alultápláltságtól,
miközben 400 iskolát és 200 egészségügyi létesítményt támadtak meg fegyveresek. Nem messze onnan, Kamerunban és Nigériában a Boko Haram nevű terrorszervezet okoz komoly biztonsági gondokat, olyannyira, hogy 2017-ben 135 kiskorút kényszerítettek öngyilkos merényletre, ötször annyit, mint egy évvel korábban. Az afrikai terrorszervezettel láthatóan nemigen tudnak mit kezdeni a kormányerők, hiszen bár évek óta próbálják felszámolni a milíciát, legutóbb éppen pár napja támadták meg Maiduguri városát.
És akkor még nem beszéltünk a biztonsági szempontból talán a kontinensen belül is a legproblémásabbnak számító Dél-Szudánról, valamint Szomáliáról. Afrika legfiatalabb államának egy részén a gazdaság gyakorlatilag összeomlott, az éhezés pedig mindennapos. A helyi gyerekeknek is szomorú sors jut, a 2013 vége óta jelentős fegyveres villongások következtében
több mint 19 ezer gyerekkatonát soroztak be, és 2300-an sérültek vagy haltak meg azóta.
Szomáliában csak idén több mint 1700 gyerekkatonát soroztak be, és nem tudni, hol lesz ennek a vége, hiszen ugyan 2012 óta legalább nemzetközileg elismert kormánya van az évtizedek óta polgárháború sújtotta országnak, még mindig az iszlamisták számítanak a legerősebb helyi hatalomnak. Az ENSZ Világélelmezési Programjának adatai szerint az ország 14 millió lakosának csaknem fele, mintegy 6,2 millió ember jut nehezen élelemhez, 388 ezer gyerek pedig akut alultápláltságtól szenved.
Ám nem minden konfliktusos államban teljesen reménytelen a helyzet. Az UNICEF ugyan felhívja rá a figyelmet, hogy Irakban és Szíriában rendszeresen használnak gyerekeket élő pajzsként, az Iszlám Állam kiszorításával azonban talán valamicskét javul majd a helyzet. Nem úgy Jemenben, ahol
11 millió kiskorú szorul humanitárius segítségre, 385 ezren pedig közvetlenül is életveszélyben vannak.
Mianmarban is borzalmas a humanitárius helyzet, a rohingja muszlim kisebbséget gyakorlatilag állami szintű üldöztetés sújtja, ebből pedig a gyerekek sem maradnak ki.
De nem is kell más kontinensig elmenni! Az Európai Unió tőszomszédságában, Ukrajnában sem hagy a háború nyugodtan felnőni senkit, az ország harcok sújtotta keleti részén, egész pontosan Luhanszk és Doneck határain, mintegy 500 kilométeren 220 ezer gyermek él a taposóaknák okozta fenyegetésben. Az UNICEF szerint a határvonal ma a világ egyik leginkább elaknásított területének számít. A taposóaknák már csak azért is óriási kihívást jelentenek, mert amíg egy darabot már 3 és 30 dollár közötti összegért is meg lehet venni, hatástalanításának költsége háromszáz és ezer dollár között mozog.
