Erős hátországgal indulnak a brüsszeli csatába Kaczynskiék

Az Európai Bizottság megindította a 7. cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

A jogállam felett őrködő unió figyelmeztetése jogos, az atombomba ledobása azonban nem. Sőt az már hiba. A fenti hasonlattal élve ugyanis az EU ugyanúgy érzéketlenül forgolódik Közép-Európában, mint az a bizonyos elefánt a porcelánboltban. Nyugat-Európa mindig is geopolitikai terepként, eszközként és piacként kezelte e régió országait, s felzárkóztatásával mit sem törődve meghagyta őket a másodrendű európaiak szerepében. A lengyel bíróságok átalakítása kapcsán azonban ismét csak bizonyságát adta annak, hogy nem is érti a térséget. Fel sem fogja, hogy mennyire igaza volt az új kormányfőnek, Tadeusz Morawieckinek, amikor arról beszélt, hogy a lengyel igazságszolgáltatást ugyanúgy meg kell tisztítani az egykori kommunista kollaboránsoktól, mint tette azt egykor Franciaország és Spanyolország a Vichy- és a Franco-rendszer után.

Persze a 7. cikk érvényesítése még messze van, ráadásul azt az első adandó alkalommal meg fogja vétózni Magyarország. De nem is kellene odáig eljutni, hiszen az Európai Unió a brexit után aligha van abban a helyzetben, hogy újabb országokat veszítsen el. Tudják ezt Varsóban – s persze Budapesten – is, így aztán különösebb félelem nélkül feszegetik az európai szolidaritás és együttélés határait. Mint Morawiecki kormányfő a napokban fogalmazott, Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltől, hogy ne indítsa el ellene az uniós alapszerződés hetes cikkének alkalmazását.

Varsó biztos lehet abban, hogy a 7. cikk esetleges alkalmazásáig még sok víz lefolyik a Visztulán, s brüsszeli imázsának lényeges javítására sincs komoly esélye. Morawiecki kinevezését elsősorban nem is ez inspirálta. A szociális háló talán erőn felüli megerősítése után ugyanis most a stabilitás megőrzését szem előtt tartva a gazdasági alapokat kell megerősíteni, amihez egy, a költségvetési fegyelmet előtérbe helyező, szigorú bankár kell. Különben megtörhet a mostani trend, a folyamatosan, novemberben hat százalékkal növekvő bérek csökkenhetnek – az átlag 1100 euró, azaz 350 ezer forint körüli –, ami már a kormány népszerűségére is kihatna. Kezelnie kell közben a koalíción belüli, illetve a kormány és az államfő közötti feszültségeket is, amihez eszközként ott van a kabinet januárra várható átalakítása.

Ezzel a háttérrel normalizálhatja a viszonyt Brüsszellel is, nem megengedve, hogy egyesek a viszályt használják fel Lengyelország pozícióinak gyengítésére. Varsó ugyanis aligha hagyja eltéríteni magát belpolitikai vonalvezetésétől, középhatalomként ugyanakkor nem akar az unión belül sem marginalizálódni. E céljai elérésében a V4-gyel közösen fellépve lehet sikeres. A közép-európai érveknek további súlyt adhat az osztrák kormányváltás. Bécs ugyanis meg szeretné akadályozni, hogy az EU keleti és nyugati fele közötti szakadék tovább mélyüljön.

A történtekből viszont egyelőre az látszik, hogy egyik fél sem enged a pozíciójából. Ez Magyarország számára is tanulságos lehet, hiszen ellenünk is folyamatban van egy eljárás, amely a 7. cikk életbe léptetését célozza. Ennek oka, hogy az Európai Parlament által is elfogadott állásfoglalás szerint Magyarországon sérül a jogállamiság és a demokrácia, vissza kell vonni a menekülteket tranzitzónákba záró jogszabályt, a CEU-ra vonatkozó törvényt és a civil szervezetekre vonatkozó szabályozást, és a korrupció gyanúja miatt szigorúbban kell ellenőrizni az uniós pénzek útját. Ezek vizsgálatát egyelőre az illetékes bizottságok végzik, szavazni róluk legközelebb csak 2018 szeptemberében fognak. Addig Magyarországnak is árgus szemekkel kell figyelnie az „utat taposó” lengyeleket.

Az eljárás megindításának hírére persze lengyel politikusok is reagáltak. A távirati iroda szerint Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek, ezért a döntés politikai jellegű. Kiemelte: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek. A varsói külügy közleménye szerint az EB döntése szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat. Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az Európai Bizottság gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a jelenlegi párbeszédet, amelynek folytatására a lengyel kormány készen állt. Morawiecki arról posztolt a Twitteren, hogy a Brüsszel által kifogásolt reform nélkülözhetetlen Lengyelországban. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.