EU-csúcs: elkerülték a belebegtetett magyar vétót

Nem puhulnak az álláspontok, de ha többségi szavazásra kerül a sor, a visegrádiak borítékolhatóan alulmaradnak.

A menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos vita meglehetősen meddőnek tűnik. A magyar kormány álláspontja – különösen a választási kampányban – nem puhul, az új lengyel miniszterelnök is jelezte, hogy nem változik a migrációs politikájuk, a szintén az első EU-csúcsán részt vevő Andrej Babis cseh kormányfő is értelmetlen dolognak tartja a kvótarendszert.

Az ellenállók blokkjához viszont legújabban Sebastian Kurz, Ausztria jövő héten kancellárrá avanzsáló külügyminisztere csatlakozott.

Pénteken azt nyilatkozta az osztrák APA hírügynökségnek, Tusknak igaza van abban, hogy a kvóták működésképtelenek, egyben kijelentette, hogy a hibás kvótarendszer megváltoztatásáért fog dolgozni. Hivatalosan még fél év van a konszenzus megtalálására, ebben legalább egyetértés van, azonban ha ez elmarad, akkor kérdés, hogyan tovább. Erre már lehet következtetni.

Úgy tűnik, az Európai Unió sem puhul, Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár például ma szögezte le, hogy példátlan módon akár a hetedik cikkely alkalmazását is támogatják a lengyelek ellen. Igaz, az igazságügyi reform miatt, de ez jól jelzi, hogy elszántak a „fekete bárányok” megregulázására. Az Európai Parlament elnöke, de még a holland miniszterelnök is arról beszélt, hogy nem kell erőltetni a teljes összhangot, az uniós alapszerződés ugyanis ilyen témákban lehetővé teszi a minősített többséget is, egy ilyen szavazáson pedig a V4-ek (akkor is, ha megmarad az egység) alulmaradnának. Ha így születik döntés, azt ugyan meg lehet támadni, de Magyarországnak már van egy ilyen bukott pere: a kötelező kvótákról szóló 2015-os határozatot támadta meg, többek között azért, mert többségi szavazással hozták meg a döntést, mint kiderült, jogszerűen. A kedélyeket Donald Tusk azzal próbálta hűteni, hogy a többségi szavazás nem megoldás, mert az nem mutat a szolidaritás irányába, vagyis ismét visszatértünk oda, ahol másfél éve voltunk.

Volt az EU-csúcson még egy terület, ahol azonban sikerült elkerülni a vitát, bár ez valószínűleg nem Orbán Viktoron múlott. A belga miniszterelnök kérte, hogy tárgyaljanak Donald Trump bejelentéséről az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezéséről. Az előzetes tárgyalások során Magyarországon kívül valamennyi tagállam beleegyezett volna, hogy egy elítélő nyilatkozatot tegyen közzé az EU, a közös állásponthoz azonban még a külügyminiszterek hét eleji tanácsülésén Magyarország nem járult hozzá, mondván, az Egyesült Államok külpolitikai lépéseit nem kommentálja a magyar kormány. Ez nem változott, emiatt a mostani csúcs záródokumentumába is csak ez a mondat került bele: „Az EU újólag hangsúlyozza, hogy továbbra is szilárdan elkötelezett a kétállami megoldás mellett, és ezzel összefüggésben az EU Jeruzsálemmel kapcsolatos álláspontja változatlan marad.” De legalább így elkerülhető volt egy belebegtetett magyar vétó.