Japán számít a visegrádi országokra

Abe Sinzó japán miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogathat. Interjúnk a volt japán nagykövettel.

– Hogyan tud Japán szövetségeseivel fellépni ezeknek az értékeknek a védelmében?
– Ennek nincs egyetlen szigorúan vett, kézzelfogható platformja. A történelem azonban időről időre értékválasztás elé állít minket, és van, amikor olyan helyzet áll elő, hogy ki kell állnunk értékeink mellett. Az utóbbi időben előfordultak katonai erővel történő beavatkozások, mint amilyen az ukrajnai helyzet vagy a kelet-ázsiai egyensúly megváltoztatására irányuló kísérletek, ám ezekkel szemben határozott, egyértelműen az alapértékek mentén történő fellépéssel kell válaszolnunk.

– Arról a sajtó is beszámolt, hogy a magyar kormány értékválasztása nem mindig esett egybe a japán elvárásokkal. Ez pedig akkor történt így, ha Magyarország megakadályozta az Európai Unió Kínával szembeni állásfoglalásait.
– Biztos vagyok abban, hogy Magyarország tisztában van ezeknek az értékeknek a fontosságával. Erről egyébként Szijjártó Péter is biztosított minket Japánban tett látogatása során. Változatlanul remélem, hogy országaink a következő években is közösen fognak cselekedni ezen a területen.

– Magyarországra régen látogatott el japán miniszterelnök. Abe Sinzónak van esetleg ilyen terve a közeljövőben?
– Valóban, Magyarországon legutóbb 1990-ben tett hivatalos látogatást japán kormányfő. A vizit esélyét növeli, hogy az októberi, előre hozott választásokon a japán kormányfő nagy fölénnyel győzött, ezt követően remélem, hogy több ideje lesz külföldi utakon részt vennie. Emellett Kono Taro külügyminiszter édesapja, Kono Johei – egykori külügyminiszter és a japán parlament alsóházának elnöke, jelenleg a Japán–Magyar Baráti Társaság elnöke – olyan személy, aki sok éven át figyelemmel kísérte Japán és Magyarország kapcsolatát. Bízom benne, hogy lesz esélye egy miniszterelnöki vagy külügyminiszteri látogatásnak.

– Hallani olyan híreket, hogy esetleg Magyarország V4-elnöksége alatt kerülhet sor a látogatásra.
– Mivel Japánnak hagyományosan nagyon fontos a visegrádi együttműködés, az időzítés valóban szerencsés lenne. Japán az 1990-es évek kezdetétől támogatja ezt a platformot.

– Miért olyan fontosak Japán számára a V4-ek?
– A V4 országok és Japán fontos partnerek, s mint ilyenek közös egyetemes értékeken és elveken osztoznak – úgy mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a szabadság és a piacgazdaság. Tovább mélyítjük az együttműködést olyan területeken, mint a regionális kérdések, például a kelet-európai országok demokratizálódására és a piacgazdaság megteremtésére irányuló erőfeszítések, biztonsági kérdések, a gazdaság, a tudományos technológia és az innováció területei.

– Nem lehet, hogy a visegrádi együttműködés azért vált fontossá Japán számára, mert ennek erősítésével a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti, 16+1 együttműködést szeretné ellensúlyozni?
– Japán tiszteletben tartja a 16+1 fórum létezését. A V4 és Japán kapcsolatának azonban ahhoz nincs köze. Nyitottak vagyunk az együttműködés elmélyítésére a visegrádi országokkal, úgy gondolom, hogy ez mindannyiunk közös érdeke.

– Milyen kihívásokkal kell megküzdenie az Abe-kormánynak?
– Japánnak biztonsági és gazdasági problémákkal kell megbirkóznia. A biztonságpolitikát illetőleg elsősorban az Észak-Koreából érkező fenyegetésre adott válaszként erősítenünk kell külpolitikánkat. Míg a Japánt körülvevő biztonsági helyzet egyre inkább súlyosbodik, a japán–amerikai biztonsági rendszer megerősítése és a japán–amerikai szövetség általi elrettentéspolitika fokozása nemcsak Japán biztonsága, hanem az ázsiai csendes-óceáni térség békéje és stabilitása számára is elengedhetetlen.

– Milyen gazdasági problémáik vannak?
– Az Abe Sinzó nevéhez fűződő nemzetgazdasági program, az Abenomics jól működik. Az Abenomics „három nyílra” – úgymint bátor monetáris politikára, rugalmas költségvetési politikára és a magánberuházásokat ösztönző növekedési stratégiára – épülő reformjainak lényege a defláció megszüntetését és az ország vagyonának növekedését célzó gazdaságpolitika. Az első és a második reform már érezteti hatását, a vállalatok és a munkavállalók hozzáállása jelentősen megváltozott, és ezzel párhuzamosan beindult egy kedvező körforgás. Ezután szeretnénk a „harmadik nyílra” koncentrálni, és remélhetőleg a közeljövőben megmutatkoznak a növekedési stratégiának az eredményei is. Történtek előrelépések – a kormány például hozzálátott a vállalati adó csökkentéséhez: 2015 óta 32 százalékról lépésről lépésre csökkentettük, a cél pedig, hogy 2018-ra 29,74 százalékra csökkenjen. Ez azonban kevés, a japán kormánynak anyagi támogatással is élénkítenie kell a kutatás-fejlesztést végző cégeket, a kis- és középvállalatokat. Elsősorban három terület, nevezetesen az önjáró járművek, az elektromos járművek és a biotechnológia lehetnek a támogatások kiemelt célpontjai.

– Mit gondol, a gazdasági mutatókat látva jó ötlet volt pályázni a nyári olimpiára?
– A rendezvénynek bizonyára súlyos költségei lesznek, de gazdaságélénkítő hatása hosszú távon kifizetődővé teszi. Fellendül az építőipar, és újabb lendületet kap a turizmus. A turizmus egyébként is sikerágazat: Japán történetében először tavaly a turisták száma átlépte a 20 millió főt, a vendégéjszakák száma pedig az év végére elérte a 26 milliót. Az olimpia jót tesz majd társadalomnak is, az 1964-es tokiói nyári játékok idején az emberek tele voltak optimizmussal. Ez volt Japán egyik legsikeresebb időszaka.

– Mit gondolt, amikor meghallotta, hogy Magyarország végül az olimpiai játékok megrendezésétől való visszalépésről döntött?
– Nagyon meglepődtem. Sajnálom, hogy az olimpiai láng Japánból nem Magyarországra veszi majd útját.