A második világháború óta először tartja több német Moszkvát megbízhatóbb partnernek, mint Washingtont – derül ki a német közszolgálati ARD televízió legfrissebb felméréséből. A két nagyhatalom bizalmi indexe azonban még így is nagyon csekély: a németek 28 százaléka bízik az oroszokban és 25 százaléka az amerikaiakban.
Nem Moszkva lett amúgy népszerűbb a németeknél, hanem Donald Trump megválasztása óta az Egyesült Államok megítélése vált rosszabbá. Barack Obama elnökké választásakor, 2008 őszén még 80 százalékot ért el Washington. Obama elnöksége alatt is romlott a megítélés, de még tavaly is a németek 60 százaléka nevezte meg Amerikát szövetségesként. Innen esett egy év alatt 25 százalékra az eredmény. Ami valóban olyan alacsony, hogy
még a mindig alulteljesítő, tehát a németek többségének bizalmát nem élvező Moszkva is előzni tudott.
Az igazi barátok sorrendjében azonban nem állt be változás. Most is Franciaországban bíznak a németek leginkább: 93 százalékos Párizs bizalmi indexe. Nagy-Britannia a brexit ellenére is még mindig 60 százalék felett élvezi a németek szimpátiáját.
Az Egyesült Államok rossz megítélése nem annyira az oroszoknak, mint az európai egység ügyének, illetve a német–kínai közeledésnek használhat. A franciák iránti majdnem teljes bizalom, amely Emmanuel Macron tavaszi győzelme után tovább nőtt, éppen
azt üzeni a német politikának, hogy merjék az Európai Uniót a német–francia tengelyen megreformálni.
Macron Európa-politikai terveinek egyik legélesebb ellenfelei azon német liberálisok (FDP), akik végül mégsem szálltak be Angela Merkel mögé egy koalícióba. Macron számára a lehetőségek közül mindenképp a körvonalazódó kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció tűnik ideálisnak. A Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a macroni föderációs terveket a koalíciókötés feltételéül szabta. És noha a kereszténydemokrata szövetség (CDU–CSU) számos politikusa ódzkodik az európai föderációtól, Merkel híve Macronnak. Egy német–francia együttműködésnek a liberálisok mellett a szélsőbaloldali Baloldal (Die Linke) és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt a legfőbb ellenzői.
Az utóbbi két tömörülés közismerten Moszkva-barát és EU-kritikus.
Az Egyesült Államok bizalmi leértékelődését a német gazdaság egyes szegmenseiben is üdvözlik. Németország ugyanis egyre inkább Kínát tartja a szabadkereskedelem megbízható partnerének. Sigmar Gabriel jelenleg még hivatalban lévő, szocdem külügyminiszter december elején ennek megfelelően hirdette meg a lazább szövetség politikáját Washington felé.
Gabriel úgy véli, Berlinnek nem szabad csak Washingtonhoz igazítania külpolitikáját.
„Nem nézhetjük tétlenül, hogy új terek keletkeznek, amelyekben nincs még befolyásunk” – mondta egy berlini konferencián, utalva arra, hogy Berlin már nem hisz az Amerika-központú, egypólusú világban. Az értékvezérelt külpolitika nem elegendő Gabriel szerint, az EU-nak és különösen Berlinnek az érdekeik mentén kell a világpolitikát alakítaniuk.
A német szociáldemokrácia persze hagyományosan Amerika-kritikus, és az európai egység mellett a multipoláris világ híve. Trump elnökké választása óta azonban láthatóan a CDU–CSU is a német társadalomhoz hasonlóan bizalmatlanabb lett Washingtonnal szemben. Ebből Párizs és Peking profitálhat leginkább.
