A nemrégiben a térségben több hónapot eltöltő magyar lövészszázad nem tartozott ebbe a keretbe, ami azt jelenti, hogy megmaradt magyar parancsnokság alatt, nem került szövetséges alárendeltségbe. Forrásaink szerint bár a magyar szárazföldi erők képességbeli hiányosságai „objektív körülményként” nem könnyítik meg az EFP-hez való csatlakozást, a honvédségnek lenne mit felajánlania modulelemként: például a győri ezred éppen korszerűsítésen áteső Mistral légvédelmi rakétarendszereit.
A baltikumi légtérrendészeti misszió (BAP), amelyben Gripenjeivel a honvédség 2015 után 2019-ben is részt vesz négy hónap időtartamra, szintén nem mutatja a manapság Brüsszelben és Washingtonban elvárt extra elkötelezettséget. Szintén „békeidős” küldetésnek számít, ami nem az ukrán válság kitörését követően hozott szövetségi elrettentő intézkedések része.
A magyar külügyminiszter Brüsszelben, még a NATO külügyi tanácsülése előtt világossá tette, hogy a kormány nem enged semmiféle nemzetközi nyomásnak. „Amíg az ukránok nem adják vissza a magyar kisebbség oktatáshoz fűződő jogait Ukrajnában, addig blokkolni fogunk minden NATO–Ukrajna miniszteri formátumú ülést. Mindet” – jelentette ki Szíjjártó Péter.
