Nincs bizonyíték arra, hogy a Dél- és Észak-Korea által közösen működtetett keszongi ipari parkban dolgozó észak-koreaiak fizetését Phenjan az atomprogramjára fordította volna – közölte csütörtökön a dél-koreai egyesítési minisztérium szakértői bizottsága. A bizottság ezzel megcáfolta az előző dél-koreai elnök, a korrupciós vádakkal elítélt Pak Kunhje kormányának állítását, miszerint az ipari parkba folyósított pénz nagy részét Phenjan saját nukleáris és rakétaprogramjára fordította volna.
Az Észak-Korea területén lévő ipari parkból több mint másfél éve, 2016 februárjában vonult ki Dél-Korea, tiltakozásul Phenjan negyedik kísérleti atomrobbantása és ballisztikusrakéta-kísérlete ellen. A bizottság kijelentette: a kivonulásról szóló döntést „egyoldalúan és verbálisan” hozta meg Pak Kunhje, az északi féllel való egyeztetés nélkül. A szakértői csoport emellett közölte azt is, hogy az előző elnök hivatala konkrétumok és illetékesekkel való megbeszélés nélkül, dezertőrök nem feltétlenül objektív és hiteles vallomásaira alapozva tette meg a lépést egy nappal Phenjan rakétakísérlete után. A döntés legitimitása így megkérdőjelezhető, ráadásul nehezíti a komplexum működésének újraindítását, nem beszélve arról, hogy az érintett dél-koreai vállalatoknak nem hagytak esélyt felkészülni a kivonulásra az intézkedés hirtelensége miatt – tették hozzá.
A keszongi ipari parkot 2004 óta működtette közösen Dél- és Észak-Korea. Az ipari övezetben 124 dél-koreai vállalat működött, több mint 54 ezer észak-koreainak adva munkát. Jobbára ruházati és háztartási termékeket állítottak elő. Az ott dolgozó észak-koreaiaknak nagyjából a dupláját fizették a diktatúrában élők átlagbérének, a havi 70 dollárnak (18 ezer forintnak) megfelelő összegnek.
Szöul 2016 februárjában függesztette fel az ipari park működését, válaszul Phenjan újabb, negyedik föld alatti kísérleti atomrobbantására és ballisztikusrakéta-kísérletére. Dél-Korea nyolcezer alkalmazottját hívta vissza, a gyáregységek és a gyártósorok pedig észak-koreai felügyelet alatt maradtak. Észak-Korea erre elvágta a két ország kommunikációs csatornáit, és elrendelte Keszong katonai átvételét. Phenjan októberben jelentette be, hogy megkezdte a termelést a Dél-Korea által hátrahagyott gyáregységekben, de nem tudni, mennyi igaz az észak-koreai rezsim állításából.
