Azt egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump betartja-e fenyegetőzését, vagy csak blöffölt. Korábban már többször hangot adott azon meggyőződésének, hogy haszontalannak tartja a küldfölre és az ENSZ-be öntött dollármilliárdokat, így benne van a pakliban, hogy immár ürügyet is találva valóban megvágja a támogatásokat. Nem mindegy viszont, hogy adott esetben mihez nyúl hozzá. Ami a katonai segélyeket illeti, a USAID 2016-ra vonatkozó adatai szerint a legmagasabb összeget, 4,7 milliárd dollárt Irak kapta, a második 3,9 milliárd dollárral Afganisztán, de a két országba ezenkívül is több száz milliós segély áramlik. Mondani sem kell, nem véletlenül, hiszen az Egyesült Államoknak, különösen intervenciói után, ehhez alapvető stratégiai érdeke fűződik.
Utánuk következik 3,1 milliárd dollárral Izrael – a zsidó állam segélyei nyilvánvalóan biztonságban vannak. Érdekes viszont az 1,1 milliárd dollárral negyedik helyezett Egyiptom, amely hadi kiadásainak 20 százalékát fedezi amerikai pénzből. Márpedig éppen Kairó az, amely az ENSZ BT-ben az egész szavazást kezdeményezte.
A másik, valószínűbb lehetőség, hogy az amerikai elnök a nem katonai segélyeket bolygatja meg. E téren nagyobb az elnök mozgástere: 2016-ban a pénzek jelentős része Afrikába ment. Ugyanakkor itt egyrészt azzal kell számolnia, hogy ezen országok nem függenek annyira az amerikai segélyektől, másrészt hogy Washington befolyásának csökkenésével mások, például a kontinensen egyébként is terjeszkedő Kína juthatnak nagyobb szerephez. Ironikus módon a segélycsökkenéssel Palesztinát is rövid pórázon lehet tartani, hiszen 416 millió dollárral egyik legfőbb donora éppen Amerika.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!