Régóta várt politikai siker hullott szombat hajnalban a több irányból is ostromlott Donald Trump ölébe: a képviselőház után az amerikai szenátus is megszavazta az adórendszer átalakítását, ami úgy az idén januárban hatalomra jutott amerikai elnök, mint a Republikánus Párt régóta hangoztatott ígérete volt, annak érdekében, hogy a vállalkozások és a vagyonosok terheinek csökkentésével pörgessék fel a gazdaságot.
A Fehér Ház láthatóan feldobott hangulatban lévő ura sajtótájékoztatóján „az Egyesült Államok történetének messze legnagyobb adócsökkentéseként” aposztrofálta a tervet, ami révén „növelni fogjuk az országot, növelni fogjuk a munkalehetőségeket, növelni fogunk mindent”. Emlékeztetett, hogy 51 republikánus szenátor szavazatával érték el a céljukat, így még az alelnök, Mike Pence szavazatára sem volt szükség a többség megszerzéséhez, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a demokrata felsőháziak a voksolást meg sem várva távoztak, de ez őt amúgy sem érdekli.
Ami a tényeket illeti, az bizonyos, hogy három évtizede, a múlt század nyolcvanas évei óta nem volt olyan változtatás az Egyesült Államok adórendszerében, melyet most terveznek: az úgynevezett Adócsökkentés és munkahelyek törvény a társasági adót állandó jelleggel – szemben a tengerentúlon jellemző, konkrét időtartamra szóló változtatásokkal – 35-ről 20 százalékra mérsékelné, míg az amerikai cégek külföldi profitja közel adómentessé válna. Az előzetes számítások szerint tíz év alatt ezermilliárd dolláros nagyságrendű lesz az az összeg, amennyivel többet az adózóknál hagynának.
A számítások azonban azt is megmutatják, hogy a változtatások a jelenleg is már mintegy húszezer milliárd dollárra rúgó amerikai államadósságot további 1400 milliárddal fejelnék meg ebben az időszakban, mielőtt a remélt többletnövekedésből fakadó többlet-adóbevételek az elképzelés szerint elkezdenék apasztani a gigászi – éppen a republikánusok által korábban sokat bírált – adóssághalmot.
De más aggodalmat is kiváltott, illetve érveket szolgáltatott az ellenzőknek a tervezet: valószínűsítik például, hogy a gyakorlatban a 75 ezer dolláros (19 millió forintos) éves jövedelem alatt kereső családok terhei növekedni fognak. Eltörlik továbbá az előző, demokrata elnök után Obamacare-nek nevezett egészségbiztosítási reform azon rendelkezését, mely a legtöbb adózó számára kötelezővé tette az egészségbiztosítás megkötését, aminek következtében 2027-ig akár 13 millióval is csökkenhet a biztosítottak köre.
Az államadósság növekedésének veszélyére hivatkozott Bob Corker, a politikai karrierjének 2018-as lezárását nemrégiben bejelentő tennessee-i szenátor is, aki a republikánusok közül egyedüliként nem szavazta meg a törvénytervezetet. „Nem tudom félretenni pénzügyi aggodalmaimat, és egy olyan törvénytervezetre szavazni, mely elmélyítheti a jövő generációinak eladósodottságát” – fogalmazott.
Az amerikai törvényhozási rendszerben a képviselőházi és a szenátusi tervezeteket elfogadásuk után konszolidálni kell, s ha ezt is elfogadják, akkor kerülhet a törvény az elnök asztalára, hogy az kézjegyével hatályba léptesse. Trump azt reméli, hogy erre még az év vége előtt sor kerülhet. Kérdés, hogy a folyamatot nem zavarja-e meg, hogy pénteken, december 8-án kifut a jelenleg érvényes szövetségi költségvetés, ami kormányzati leálláshoz vezethet.
