Zubov erről kedden az orosz parlament alsóházában nyilatkozott újságíróknak. „Az intenzitás alapján azt mondhatjuk, hogy lényegét tekintve az Oroszországi Föderáció területe elleni kibertámadás történt” – mondta.
„A hívások legnagyobb része Szíriából, a terroristák gyülekezőhelyeiről futott be” – mondta.
Hozzátette, hogy Törökország, Ukrajna, az Egyesült Államok, Kazahsztán és Üzbegisztán területéről is indítottak ilyen hívásokat.
Zubov szerint a szeptember óta nagy tömegben befutott névtelen hívások okozta kár több milliárd rubelre rúg. A készülő terrorcselekményekről szóló, szándékosan félrevezető hívások miatt 190 orosz település több mint 3500 objektumából több mint 2,5 millió embert kellett kimenekíteni. Andrej Jacenko, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai parancsnokságának helyettes vezetője november közepén úgy nyilatkozott, hogy egyedül az orosz fővárosnak mintegy 150 millió rubeljébe kerültek a telefonhívások (1 rubel=mintegy 4,5 forint).
Az orosz parlament alsóháza múlt pénteken első olvasásban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely nyolc-, minősített esetben pedig tízévi szigorítottra hosszabbítaná meg a készülő robbantásra vonatkozó, tudatosan félrevezető bejelentés miatt kiszabható szabadságvesztés mértékét. A jogszabályt a tervek szerint még az év végéig el fogják fogadni.
A rendőrség december 4-én közölte, hogy beszüntette egy illegális mobiltelefon-szolgáltató tevékenységét, amelynek számairól indították a hamis oroszországi bombariadó-bejelentések egy részét. A csoport fizikai és jogi személyek számára interurbán és nemzetközi hívásokat biztosított Moszkva, Jaroszlavl, Kaluga, Krasznodar és az Altaj körzetében, olyan hamis hívásazonosítóval látva el őket, amelyek segítségével „jogellenes tevékenységet tudtak folytatni, egyebek között terrorcselekményekről tudtak szándékosan hamis bejelentéseket tenni”. A rendőrség Oroszország hat régiójában tartott házkutatást, 41 mobilhálózati átjárót, több mint kétezer, különböző szolgáltatótól származó SIM kártyát, számítógépeket, adathordozókat és kommunikációs eszközöket foglalt le.
Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója október elején azt állította, hogy a hamis riasztássorozat négy, külföldön tartózkodó orosz állampolgártól ered. Mint mondta, az IP-telefonokat használó gyanúsítottaknak cinkosaik vannak Oroszországban.
A sajtóban korábban leginkább elterjedt elméletek az Iszlám Állam terroristáit, az „ukrán nyomot” vagy hackerek egy brüsszeli csoportját gyanították a történtek mögött.
