Szijjártó Pétert Jeruzsálem státuszáról is faggatták éves meghallgatásán

A külügyminiszter azt mondta, a kormány nem harmadik szereplőkhöz igazítja a külpolitikáját.

Elmondta: idén 57 országban járt, 125 ország külügyminiszterével találkozott, valamint 57 kétoldalú megállapodást írtak alá. Hat országban nyitottak új képviseletet, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken, Üzbegisztánban, Peruban, Kolumbiában és Ghánában.

A magyar külpolitika meghatározó kihívásának tartotta a migráció kérdését, és úgy vélte: azzal kell számolni, hogy az Európába irányuló migrációs hullám utánpótlása kiapadhatatlan, a kivándorlás az átvándorlás az elkövetkező időszakban is a jelen lesz Afrikában és a Közel-Keleten is.

Szerinte ezért minden olyan európai megnyilatkozás, ami bátorítja a bevándorlást, újabb veszélyt hoz az európai emberek fejére. Ismertetése szerint Magyarország álláspontja változatlan ebben az ügyben: a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, így a Hungary Helps programot tovább erősítik, és továbbra is egyetértenek azzal, hogy a közel-keleti és afrikai országoknak támogatást kell nyújtani saját határaik megvédéséhez.

Szijjártó Péter az energiabiztonság kérdéséről szólva azt mondta: tetszik vagy nem tetszik ma az egyetlen életszerű diverzifikációs lehetőség egy új orosz gázszállítási útvonal. Megjegyezte: „nyugat-európai barátaink”, akik egyébként rekordmennyiségű gázt vásároltak idén is Oroszországtól, nagyon hangsúlyosan követelik a diverzifikációt, de minden uniós szabályozás és tevékenység ennek az ellenkezőjét eredményezi.

MSZP-s kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „iszonyatosan képmutatónak” tartja Nyugat-Európát ebből a szempontból, mert miközben a nyugati politikai kommunikáció szintjén Oroszország „gyepálása” zajlik, a felszín alatt kötik az üzleteket. Szerinte ugyanakkor az üzletkötés nem probléma, ez a helyes, csak akkor ne legyen az a szöveg, hogy akik a pragmatikus együttműködés fontosságáról beszélnek, azok az európai árulók.

Demeter Márta, az LMP képviselője többek között azt kérdezte, meddig lehet még Jordánia tiszteletbeli konzulja az a Zaid Naffa, aki megbukott a magyar nemzetbiztonsági átvilágításon. A politikus egy levelet is átadott a miniszternek, amelyben betekintést kér Zaid Naffa kinevezésével kapcsolatos 1999-es szóbeli jegyzékbe, szerinte ugyanis a magyar fél kezdeményezhette a kinevezést.

Szijjártó Péter jelezte: az LMP-s képviselő bármikor betekinthet az iratokba, a tiszteletbeli konzul megbízatása pedig addig tart, amíg Jordánia őt ide delegálja. A miniszter közölte: a konzul nem is lett magyar állampolgár a nemzetbiztonsági kockázatok miatt. Szijjártó Péter meghallgatás előtt újságíróknak azt mondta: egy 15 évvel ezelőtti ügyről van szó, amikor semmi szerepe nem volt a külügyi vezetésben.