Elmondta: idén 57 országban járt, 125 ország külügyminiszterével találkozott, valamint 57 kétoldalú megállapodást írtak alá. Hat országban nyitottak új képviseletet, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken, Üzbegisztánban, Peruban, Kolumbiában és Ghánában.
A magyar külpolitika meghatározó kihívásának tartotta a migráció kérdését, és úgy vélte: azzal kell számolni, hogy az Európába irányuló migrációs hullám utánpótlása kiapadhatatlan, a kivándorlás az átvándorlás az elkövetkező időszakban is a jelen lesz Afrikában és a Közel-Keleten is.
Szerinte ezért minden olyan európai megnyilatkozás, ami bátorítja a bevándorlást, újabb veszélyt hoz az európai emberek fejére. Ismertetése szerint Magyarország álláspontja változatlan ebben az ügyben: a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, így a Hungary Helps programot tovább erősítik, és továbbra is egyetértenek azzal, hogy a közel-keleti és afrikai országoknak támogatást kell nyújtani saját határaik megvédéséhez.
Szijjártó Péter az energiabiztonság kérdéséről szólva azt mondta: tetszik vagy nem tetszik ma az egyetlen életszerű diverzifikációs lehetőség egy új orosz gázszállítási útvonal. Megjegyezte: „nyugat-európai barátaink”, akik egyébként rekordmennyiségű gázt vásároltak idén is Oroszországtól, nagyon hangsúlyosan követelik a diverzifikációt, de minden uniós szabályozás és tevékenység ennek az ellenkezőjét eredményezi.
MSZP-s kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „iszonyatosan képmutatónak” tartja Nyugat-Európát ebből a szempontból, mert miközben a nyugati politikai kommunikáció szintjén Oroszország „gyepálása” zajlik, a felszín alatt kötik az üzleteket. Szerinte ugyanakkor az üzletkötés nem probléma, ez a helyes, csak akkor ne legyen az a szöveg, hogy akik a pragmatikus együttműködés fontosságáról beszélnek, azok az európai árulók.
