„Abban egyetértünk, hogy erős EU-ra van szükség, ehhez erős Közép- és Délkelet-Európára van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) soros elnöke a Magyarország által rendezett hétfői külügyminiszteri találkozón. A görög javaslatra életre hívott eseményen Bulgária, Görögország, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Románia is részt vett, méghozzá a budapesti Groupama Arénában, a Ferencváros labdarúgócsapatának stadionjában.
Érdekesség, hogy a találkozón mindössze négy külügyminiszter (Szijjártó Péter mellett a szlovák Ivan Korcok [megbízott miniszterként], a görög Nikosz Kociasz és a szlovén Karl Erjavec) jelent meg, de a szerb delegáció élén is kabinetvezető (Jadranka Joksimovic európai integrációs miniszter) érkezett a magyar fővárosba. A két további V4-ország (Csehország és Lengyelország), valamint Horvátország és Románia alacsonyabb szinten képviseltette magát. Bulgária ugyanakkor miniszterelnök-helyettest küldött Valeri Szimeonov személyében. Vele kapcsolatban egy kisebb baki is becsúszott az eseményt szervező KKM-től, hiszen Szimeonov kabinetfőnöke, Mariana Nikolova – aki elvileg tolmácsolt a miniszterelnök-helyettesnek – is rákerült az efféle találkozókon hagyományos úgynevezett családi fotóra. Kilétére azt követően derült fény, hogy a tanácstalan, egymást faggató külügyeseket kisegítette a médiaszobában a bolgár delegációval érkezett hölgy
A munkaebédet követő sajtótájékoztatón a fentieknek megfelelően nem szólalt fel minden fél, csak a bolgár miniszterelnök-helyettes, a magyar, szlovén és görög külügyminiszter, valamint a szlovén európai integrációs miniszter.
Szijjártó leszögezte, a tíz állam növekedési rátája és a migrációs válságban való helytállása miatt jogosan támaszthat elvárásokat az Európai Unióval szemben az alábbi három kérdésben, amelyben egyeztettek: 1.) a schengeni övezet túlélése, 2.) az energiabiztonság, valamint 3.) a bővítés. Mint mondta, a résztvevők közös érdeke Schengen normális működése, amely fontos a versenyképesség szempontjából. „Az uniós gazdaságnak kegyelemdöfés lenne Schengen bukása” – jelentette ki a miniszter. Az energiabiztonság tekintetében arra kérik Brüsszelt, segítse a térség országainak diverzifikációs törekvéseit és tartassa be az uniós jogszabályokat. A bővítéssel kapcsolatban Szijjártó azt mondta, Magyarország átérzi, mennyire fontos a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatainak felgyorsítása, amellyel úrrá lehetne lenni a némelyik országokban tapasztalható káoszon. „Magyarország politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot is lát abban, ha az EU nem gyorsítja fel az integrációs folyamatot” – közölte, hozzátéve, hogy az unió soros elnöki tisztségét januárban átvevő Bulgáriával azon lesznek, hogy gyorsítsák az integrációt.
Ezt megerősítette Valeri Szimeonov is. A bolgár miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, a soros elnökség egyik legfontosabb feladata lesz a nyugat-balkáni bővítés gyorsítása, vállalják annak felelősségét, hogy aktív szereplővé akarnak válni e kérdésben. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter abbéli reményéről beszélt, hogy e tíz ország a továbbiakban is egyeztet majd „Európa jövőjéről, álmainkról, elképzeléseinkről, nemzetközi szerepéről a változó környezetben”.
Karl Erjavec szlovén külügyminiszter úgy fogalmazott, országa mindig részt vesz a V4-találkozókon, ha hívják őket, mert fontos kezdeményezésnek tartják azt a régió és Európa számára is. Mint mondta, az, hogy Szerbiával és Montenegróval minél több csatlakozási tárgyalási fejezetet lezárjanak, azért is fontos, mert azzal ösztönözni lehet Albániát, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót, hogy haladjanak tovább a megkezdett reformok útján. A szerb európai integrációs miniszter, Jadranka Joksimovic kifejezte örömét amiatt, hogy a találkozón részt vett kilenc másik ország érti, mennyire fontos Szerbiának és az EU-nak is a bővítés. Mint mondta, megszolgálták a bizalmat reformjaikkal, és szeretnének hozzájárulni az EU pozitív jövőjéhez.
A külügy sajtóeseményein megszokottakhoz illeszkedően ezúttal is volt lehetőség kérdéseket feltenni, lapunk arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a kormányfőhelyettes és a miniszterek az unió észt soros elnökségének azon – múlt héten nyilvánosságra került – javaslatához, amely nem kötelező, hanem önkéntes kvótával és segítségnyújtási kötelezettséggel oldaná meg a migrációs válságot.
Érdemi választ azonban nem adtak a megszólalók, csak arról beszéltek, hogy a kötelező kvóta nem megoldás – még a rájuk eső szám 35 százalékát már teljesítő Szlovénia is így vélekedett –, amely Szijjártó szerint a bevándorlást is bátorítja. Szimeonov azzal riogatott, hogy bármikor újraindulhat a menekültáradat. Abban egyetértettek a felek, hogy a kivándorlás okait kell felszámolni, ám Kociasz rámutatott, hogy nem elég a háborúkat leállítani, a klímaváltozással és a megélhetési gondokkal is foglalkozni kell. „2040 körül is ugyanezekkel a kihívásokkal fogunk küzdeni” – jelentette ki a görög külügyminiszter, aki elárulta azt is, hogy a héten két görög–török tárgyalás is lesz egymás fővárosaiban e kérdésben.
Az esemény végén Erjavec és Joksimovic kicsit összekapott, mivel előbbi felszólalásában az integrációt gátló tényezőként említette Szerbia rendezetlen határvitáit, ezt pedig a szerb miniszter szóvá tette.
