Szijjártó: Veszélyt jelent, hogy nem bővül az Európai Unió

Tíz ország vezető külügyérei egyeztettek Budapesten Schengenről, az energiabiztonságról és a nyugat-balkáni bővítésről.

Ezt megerősítette Valeri Szimeonov is. A bolgár miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, a soros elnökség egyik legfontosabb feladata lesz a nyugat-balkáni bővítés gyorsítása, vállalják annak felelősségét, hogy aktív szereplővé akarnak válni e kérdésben. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter abbéli reményéről beszélt, hogy e tíz ország a továbbiakban is egyeztet majd „Európa jövőjéről, álmainkról, elképzeléseinkről, nemzetközi szerepéről a változó környezetben”.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter úgy fogalmazott, országa mindig részt vesz a V4-találkozókon, ha hívják őket, mert fontos kezdeményezésnek tartják azt a régió és Európa számára is. Mint mondta, az, hogy Szerbiával és Montenegróval minél több csatlakozási tárgyalási fejezetet lezárjanak, azért is fontos, mert azzal ösztönözni lehet Albániát, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót, hogy haladjanak tovább a megkezdett reformok útján. A szerb európai integrációs miniszter, Jadranka Joksimovic kifejezte örömét amiatt, hogy a találkozón részt vett kilenc másik ország érti, mennyire fontos Szerbiának és az EU-nak is a bővítés. Mint mondta, megszolgálták a bizalmat reformjaikkal, és szeretnének hozzájárulni az EU pozitív jövőjéhez.

A külügy sajtóeseményein megszokottakhoz illeszkedően ezúttal is volt lehetőség kérdéseket feltenni, lapunk arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a kormányfőhelyettes és a miniszterek az unió észt soros elnökségének azon – múlt héten nyilvánosságra került – javaslatához, amely nem kötelező, hanem önkéntes kvótával és segítségnyújtási kötelezettséggel oldaná meg a migrációs válságot.

Érdemi választ azonban nem adtak a megszólalók, csak arról beszéltek, hogy a kötelező kvóta nem megoldás – még a rájuk eső szám 35 százalékát már teljesítő Szlovénia is így vélekedett –, amely Szijjártó szerint a bevándorlást is bátorítja. Szimeonov azzal riogatott, hogy bármikor újraindulhat a menekültáradat. Abban egyetértettek a felek, hogy a kivándorlás okait kell felszámolni, ám Kociasz rámutatott, hogy nem elég a háborúkat leállítani, a klímaváltozással és a megélhetési gondokkal is foglalkozni kell. „2040 körül is ugyanezekkel a kihívásokkal fogunk küzdeni” – jelentette ki a görög külügyminiszter, aki elárulta azt is, hogy a héten két görög–török tárgyalás is lesz egymás fővárosaiban e kérdésben.

Az esemény végén Erjavec és Joksimovic kicsit összekapott, mivel előbbi felszólalásában az integrációt gátló tényezőként említette Szerbia rendezetlen határvitáit, ezt pedig a szerb miniszter szóvá tette.