Theresa May, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta hétfő délutáni beszámolójában a brexittárgyalások első szakaszát várhatóan lezáró múlt heti előzetes egyezségről, kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy a megállapodást az e hét végén esedékes brüsszeli EU-csúcs jóváhagyja, és megkezdődhet a brexittárgyalások második szakasza, amelynek legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik majd Nagy-Britannia és az EU jövőbeli – mindenekelőtt kereskedelmi – kapcsolatrendszerének kialakítása.
May szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia „zökkenőmentes, rendezett módon” távozik az Európai Unióból, „mély és különleges új partneri viszonyt” kialakítva európai barátaival, miközben „visszaszerzi az ellenőrzést határai, pénze és törvényei felett”.
A Nagy-Britanniában élő több mint hárommillió külföldi EU-állampolgár jogosultságairól May kijelentette: az EU kiinduló álláspontja az volt, hogy e jogosultságok megvédése az uniós jogszabályok hatályának meghosszabbításával történjen, bármiféle brit törvényalkotási aktus nélkül. Az EU eredeti szándéka szerint a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését az Európai Bizottság felügyelhette volna, és az Európai Unió bírósága szerzett volna érvényt e jogosultságoknak vitás ügyekben – mondta a brit miniszterelnök.
Theresa May szerint a javaslatok elfogadhatatlanok voltak. Hozzátette: az EU végül beleegyezett abba a megoldásba, hogy e jogosultságok érvényesítése a brexit után a brit bíróságok hatáskörébe tartozik majd, indokolt esetben az EU-bíróság esetjogi végzéseinek figyelembevételével. Az e kiegészítés kavarta parlamenti felzúdulásra reagálva a brit miniszterelnök kijelentette: a brit bíróságok más ügyekben is figyelembe veszik a nemzetközi jogot, ha ez indokolt.
Az Európai Unió Bíróságának további nagy-britanniai fennhatósága folyamatos belpolitikai vita tárgya Nagy-Britanniában, mivel mindenekelőtt a kormányzó Konzervatív Párt brexittábora erről hallani sem akar.
Theresa May hétfő esti alsóházi tájékoztatójában ugyanakkor kijelentette: a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítése ügyében a brit bíróságok a kilépés után – a jelenlegi helyzettel ellentétben – önként fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához jogértelmezésért, ha egy-egy adott esetben a brit jog nem kínál egyértelmű megoldást, de ilyenkor is a végső szó a brit bíróságoké lesz. May hozzátette: ez az önkéntes mechanizmus is lezárul nyolcévi átmeneti időszak után.
A brit kormányfő leszögezte, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és a törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt.
Az előzetes egyezmény pénteken nyilvánosságra hozott, 16 oldalas összegző dokumentuma leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel a Nagy-Britanniában élő uniós, illetve az EU-tagállamokban élő brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.
Theresa May hétfő esti alsóházi felszólalásában az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről azt mondta: Nagy-Britannia a 2020-ban lejáró jelenlegi EU-költségvetési időszakban befizeti nettó hozzájárulási kötelezettségeit, és ugyanezen időszakban a jelenlegi feltételrendszer mellett folytatódik a kétoldalú kereskedelem.
May hozzátette: London kész teljesíteni az EU-tagsága idején vállalt, méltányos pénzügyi kötelezettségeket, de „ez az ajánlat lekerül a napirendről”, ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás a jövőbeli kapcsolatrendszerről.
Ugyanezt egy nappal korábban David Davis, a brexittárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője is kifejtette. A BBC televíziónak nyilatkozva Davis kijelentette: a pénteki előzetes egyezménynek „nincs jogi kötelező ereje”, és ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás, akkor Nagy-Britannia nem fizetné ki a brit uniós tagság idején az Európai Unióval szemben keletkezett és ezután keletkező pénzügyi kötelezettségeit – írja az MTI.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May pénteken jelentette be, hogy hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről. Az Európai Bizottság javaslatot tett a tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, sikerült elegendő előrelépést elérni.
Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír–északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Juncker rámutatott, hogy ez nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.
