Botrányos politikai alkut kötött Pedro Pablo Kuczynski, Peru jelenlegi nagyvállalkozó elnöke és Kenji Fujimori, aki a dél-amerikai ország volt diktátorának (1990–2000), Alberto Fujimorinak a fia. A japán származású, tizenkét éve 25 esztendős börtönbüntetését töltő, 79 éves Alberto Fujimori így nemcsak szabadlábra helyezését érte el, hanem elnöki kegyelmet is kapott, méghozzá emberiességi okokra hivatkozva.
Nem csoda, hogy a volt elnöknek adott kegyelem azonnal heves utcai tiltakozásokat váltott ki, már csak azért is, mert december 24-én, szenteste jelentették be a hírt. Kuczynskit sarokba szorították, Kenji Fujimori ugyanis kihasználta a perui belpolitika sajátos erőviszonyait. Nővére, Keiko Fujimori a tavalyi elnökválasztáson, ha hajszállal is, de alulmaradt Kuczynskivel szemben. A 130 fős törvényhozásban viszont biztos, 73 mandátumos többséghez jutott pártja, a (neo)liberális Népi Erő, amely már többször bizonyította erejét, hiszen másfél év alatt megbuktatott több minisztert, sőt két kormányfőt is. Kuczynskit az igazságszolgáltatás is szorongatja, miután összefüggésbe hozták nevét a brazil építőipari óriással, az Odebrechttel, amely megvesztegette Latin-Amerika vezető politikusait és fontosabb cégvezetőit. Az ügyészség vádja szerint Kuczynski cége is fogadott el kenőpénzt a brazil cégtől nem sokkal beiktatása előtt.
Az idős Alberto Fujimori kedden videofelvételen kért bocsánatot népétől, amiért elnökségével „csalódást okozott”. De a megkésett bocsánatkérés, ha lehet, még nagyobb felfordulást fog okozni, mert Kuczynski is arra kérte a két napja – tehát karácsony alatt – az utcán tüntető lakosságot, hogy „térjen napirendre” az esemény fölött.
Ez már csak azért is nehéz lesz, mert Fujimori tíz évig tartó ténykedése nehezen gyógyuló sebeket ejtett a 32 millió lakos túlnyomó többségének lelkében. Megnyerte az 1990-es elnökválasztást, és sokkterápiát alkalmazott az IMF útmutatásait követve, hogy javítson az ország megroggyant gazdasági és pénzügyi helyzetén. A gazdaság azóta pörög – kisebb megszakításokkal –, de nem csökkentek a társadalmi feszültségek, éppen ellenkezőleg. Fujimori 1992-ben önpuccsot alkalmazott, és feloszlatta a parlamentet, mert megunta, hogy az ellenzék akadályozza az általa javasolt törvények bevezetését és a hadsereg bevetését a kommunista és maoista gerillák ellen. Máig emlékezetes módon számolt le a marxista–leninista Túpac Amaru Forradalmi Mozgalommal (MRTA) és a Fényes Ösvény gerilláival. Az előbbi terroristák 1996 decemberében a japán nagykövetség rezidenciáján túszul ejtették a 800 fős vendégsereget, de a kommandósok négy hónappal később likvidálták túszejtőket.
A szélsőbaloldali veszély elmúltával Fujimori az új alkotmány (1993) révén akadálytalanul kormányzott, de a hadsereg többször bizonyíthatóan visszaélt hatalmával – Vladimiro Montesinos mindenható titkosszolgálati főnök segítségével –, ezért ítélték el Fujimorit jogerősen 2009-ben. Az önpuccs után persze a médiumokat is célba vette, hogy ne zavarják a kormányzásban, és ne leplezzék le korrupciós tevékenységét. De elnöksége végén visszatértek a régi bajok, és nem tudta titkolni a korrupciós eseteket sem. Fujimori tartósan be akart rendezkedni, ezért elolvadt a népszerűsége, és egyik, Japánba tett útját kihasználva faxon küldött üzenetben mondott le elnökségéről. Egyik nehezen orvosolható öröksége az ország lakosainak életét jelentősen nehezítő általános korrupció – összes utódja ellen is zajlik már efféle eljárás.
