A nemzetközi segélyek visszavonásával fenyegette meg Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek csütörtökön ellene szavaznak az ENSZ közgyűlésén. Egy olyan határozattervezet kerül ugyanis napirendre, amelyben felszólítják, hogy vonja vissza a döntést, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. „Dollár-százmilliókat, sőt -milliárdokat kapnak, aztán ellenünk szavaznak. Nos, rendben, figyelni fogjuk ezeket a voksokat. Hadd szavazzanak csak ellenünk. Sokat megspórolunk. Minket aztán nem érdekel” – hangoztatta Trump újságírók előtt a Fehér Házban.
A bejelentés nem előzmények nélküli: Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete már korábban, levélben és nyilvánosan, a Twitteren is megfenyegette a határozattervezetet támogató országokat. Úgy fogalmazott, hogy Trump személye elleni támadásnak veszi a voksolást, az Egyesült Államok pedig fel fogja jegyezni a neveket, akik megszavazzák a határozatot.
Rijád al-Malki palesztin és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése előtt élesen bírálta az amerikai nagykövet nyilatkozatát. Azzal vádolták Washingtont, hogy megfélemlítéssel próbálkozik. Egyben reményüknek adtak hangot, hogy az államok nem hajlanak meg Haley nyomásgyakorlása előtt, és lelkiismeretük szerint voksolnak majd. „A világ megváltozott. Az a felfogás, hogy erősebb vagyok, tehát igazam van, megváltozott. A mai világ az igazságtalanságok ellen lázong” – mondta Cavusoglu.
A határozattervezet előterjesztői Jemen és Törökország, ez utóbbi az Iszlám Együttműködés Szervezetének soros elnöke. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülését az után hívták össze, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státusára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott tervezet azt követelte volna Trumptól, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státusára vonatkozó döntését.
Donald Trump december 6-án jelentette be, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át az amerikai nagykövetséget, vagyis elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Ezt Izraelen kívül lényegében minden ország elítélte vagy legalábbis helytelenítette, hiszen felrúgja az évtizedes status quót. Jeruzsálemet 1948-ban, az első arab–izraeli háború után kettéosztották egy zsidó és egy arab (jordániai) részre. Az óváros, benne a Siratófal és a Szikla-mecset jordániai fennhatóság alatt volt egészen 1967-ig, amikor a hatnapos háború harmadik napján izraeli ejtőernyősök elfoglalták. Azóta tartotta magát az az állapot, hogy Jeruzsálem ugyan izraeli fennhatóság alatt áll, hivatalosan nem ismerték el fővárosnak.
