Az egyiptomi Luxorban, a Nílus folyó nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban talált leletek mintegy 3500 évesek – jelentette be az MTI szerint az egyiptomi műemlékvédelmi tárca.
A sírok a 18. dinasztia korából valók, nemes embereket, a fáraó udvarának hivatalnokait temették el bennük. A sírok léte már évtizedek óta ismert volt, Frederica Kampp német régész fedezte fel azokat az 1990-es években, de a régészek most először végezték el a feltárásokat.
Háled al-Anani tárcavezető elmondta, a sírok feltárása részét képezi a minisztérium azon erőfeszítésének, hogy segítsenek feléleszteni Egyiptom idegenforgalmát az ókori műkincsek bemutatásával.
A sírokban találtak egy múmiát, fából készült, festett halotti maszkokat, több száz szobrot, amelyek a 17. dinasztia végéhez, a 18. dinasztia elejéhez köthetők. A sírfalakon lévő feliratok és festmények alapján a régészek arra következtetnek, hogy a sírok I. és II. Amenhotep és IV. Thotmesz, a 18 dinasztiai fáraóinak idejéből valók.
Az egyiptomi műemlékvédelmi tárca az elmúlt hónapokban számtalan új feltárásról adott hírt, december elején az ókori egyiptomi oroszlánfejű istennőt, Szehmetet ábrázoló újabb 27 szobrot fedezett fel egy európai-egyiptomi régészcsoport III. Amenhotep fáraó halotti templománál a Nílus-parti Luxor közelében, az ősi Théba területén.
Megtalálták egy ókori egyiptomi királynéhoz kötődő, nagyjából 4300 éves obeliszk egy darabját a Gíza tartománybeli Szakkara nekropoliszban.
Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak októberben Luxor közelében, amely nemcsak a több mint 3500 éve élt férfi, hanem felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette.
