Venezuelában negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből

A politikai foglyok 16 százaléka azért távozhatott szabadon, mert drága volt az ellátásuk.

MN
2017. 12. 26. 7:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára – közölte hétfőn Alfredo Romero, a Büntetőjogi Fórum (Foro Penal) nevű venezuelai emberijog-védő szervezet vezetője. A szervezet által politikai foglyoknak nevezett ellenzékieket december 23-a és 25-e között engedték szabadon. Romero ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a is csak a venezuelai politikai foglyok tizenhat százaléka nyerte vissza szabadságát, kétszázhuszonheten még mindig rabságban vannak. Az MTI szerint közölte azt is, hogy a kormány valójában azért „kegyelmezett meg” az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg nyolcvan bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a negyvenhárom halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a százhuszonöt halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe. A politikai ellenzék múlt héten fordult azzal a kéréssel Maduróhoz, hogy jóindulatának jeléül engedjen szabadon politikai foglyokat még karácsony előtt.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választáson. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek. Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást. Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések az országban.

Nicolás Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több mint ötszáz politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy indulhassanak a választásokon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.