„A berlini falat is felépíthettük volna a migránsok ellen”

Magyarországtól is tanulna Bulgária, legalábbis erről beszélt lapunknak Szófiában Nyikolaj Nankov regionális fejlesztési miniszter.

felhúzhattuk volna akár a berlini falat is, a törökök jószomszédi segítsége nélkül – jelenleg hárommillió menekültet látnak el – nem tudtuk volna megállítani a migrációt.

– A szerbiai Nis és Szófia között régóta épül egy, a balkáni közlekedési infrastruktúra szempontjából fontos autópálya-szakasz. A szerbek kiépítették a határig a rájuk eső részt, hogyan haladnak a bolgár munkálatok?
– Valóban, Szerbia január elsején megnyitotta az autópálya elkészült, Nis és a határnál fekvő Dimitrovgrad közötti szakaszát. Sajnos Bulgária még nem építette meg a hiányzó 30 kilométert, mert az elmúlt hét évben más szakaszokon zajlottak a munkálatok. Összesen 350 kilométer készült el az előző és jelenlegi Boriszov-kormány időszakában, köztük a már említett Trakija és Marica sztrádák. De elismerem, valóban nem tettünk eleget ahhoz, hogy összekössük Szerbiát Bulgáriával. Az elmúlt fél évben sok munkánk volt az építkezés előkészítésével, a múlt héten ki is írtuk a közbeszerzéseket, amelyekre remélhetőleg nem érkezik majd panasz vagy fellebbezés. Várakozásaink szerint két év és három hónap elteltével tudjuk megnyitni az autópályát, ezzel teljessé válhat a tízes számú páneurópai folyosó.

– Milyen további fontos infrastruktúra-fejlesztési projektek vannak, amelyekben részt vesz Bulgária?
– A nyugat-balkáni integráció szempontjából kulcsfontosságú a nyolcas számú páneurópai folyosó, ebből már csak a macedón határtól Szófiáig tartó szakasz hiányzik nálunk, a többi szakasszal már elkészültünk. De nem csupán autópályákat építünk, a vasúti hálózat terén is igyekszünk mindent megtenni. Tavaly decemberben egyeztettünk a Világbankkal különböző finanszírozási lehetőségekről, amelyek némelyike az Európai Beruházási Bankot is bevonná. Meg kell említenem, hogy Bulgária – akárcsak Magyarország – földrajzi elhelyezkedése miatt stratégiai fontosságú, hiszen tízből öt páneurópai folyosó halad át rajta. Ezek közül talán a négyes számú a legfontosabb, amely összeköti az északi tagállamokat a déliekkel – ebből is már csak egy szakasz hiányzik nálunk, amely gyorsforgalmi út lesz. A fentiek mellett szeretnénk építeni három hidat a Dunára a meglévő kettő mellé, ezekhez egy bolgár-román vállalkozás szerez majd befektetőket. A hidak segítenének a fejletlenebb Észak-Bulgária fellendítésében is. Az építkezések mellett akad még egy fontos leendő fejlesztés:

Bulgária egyelőre nem tette meg, de a következő három évben szeretné bevezetni a magyar elektronikus árukövetési rendszert.

Ennek révén könnyebben tudjuk majd ellenőrizni a folyamatokat és az áruforgalmat is. Bulgáriában jelentős az árucsempészet, ezzel a rendszerrel hatékonyan lehet majd fellépni az ilyen tevékenységekkel szemben.

– Említette, hogy fejletlenebb az északi régió. Az év elején arról szóltak a hírek, hogy három északnyugat-bulgáriai megye szeretne elszakadni az országtól, majd csatlakozni Romániához, mert ott hatékonyabb a korrupcióellenes küzdelem. Hallottam olyan magyarázatot is, hogy inkább az alacsony életszínvonal az oka annak, hogy a terület lakosai elégedetlenek. Mit gondol erről?
– Valóban, az északnyugati és az északi középső régió a leginkább elmaradott térség az egész Európai Unióban. A kezdeményezés politikai értelemben nevetséges, néhány civil szervezet hívta életre, de komolyra fordítva a szót, a kormánynak sokat kell még tennie e két régióban. Szükség lenne infrastrukturális fejlesztésekre, a demográfiai helyzet javítására, a gazdaság fellendítésére, beleértve az adókedvezményeket és a fiatalok helyben tartását. Ez ugyanis e két régió legégetőbb gondja: kevés a munkalehetőség, így a fiatalok délebbre költöznek.