Majdnem 400 milliárd dollárt fordítottak az amerikaiak jótékonysági célra 2016-ban – derül ki a Giving USA felméréséből. Ez 2,7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Így elmondható, hogy a szektor nagyobb arányban növekszik, mint az ország GDP-je, amely ugyanezen időszak alatt csupán 1,6 százalékkal emelkedett. A tanulmány szerint az elmúlt negyven év alatt most hatodszor fordult elő, hogy mind a kilenc nonprofit szektor adományai növekedtek: vallás, oktatás, szociális ellátás, alapítványok, közhasznú szervezetek, egészségügy, kultúra, nemzetközi ügyek, környezet- és állatvédelem.
A trend alighanem folytatódik, hiszen a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump nem éppen arról híres, hogy ezeket a területeket támogatná. Hogy csak néhány példát említsünk: a környezetvédelemmel kapcsolatos első lépése az volt, hogy bejelentette az Egyesült Államok kilépési szándékát a párizsi klímaegyezményből. Ami az egészségügyet illeti, fontos cél számára, hogy megszűnjön a szélesebb társadalmi rétegek számára is ellátást biztosító Obamacare. Azt pedig, hogy milyen becsmérlően beszél az Amerikában élő különböző kisebbségi csoportokról, még kevésbé kell bemutatni. Éppen ez magyarázhatja, hogy miért növekedett a civil szervezetek számára összegyűjtött adományok összege. Amir Pasic, az Indianai Egyetemen működő Lilly Family Jótékonysági Iskola dékánja hosszú évek óta vizsgálja ezt a szektort. A professzor elmondása szerint „a magánszemélyek által adott adományok nagyon fontos szerepet játszottak egy olyan évben, amikor az ország nehéz politikai csatározásokon ment keresztül, és a populizmus nagymértékben növekedett”.
A politikai bizonytalanságban az amerikaiak tehát nagyobb számban fordultak a civil szervezetekhez, bízván abban, hogy orvosolni tudják a társadalomban megjelenő gondokat. Cathy Curtis a San Franciscó-i Városfejlesztési Központ a Fenntartható Mezőgazdaságért (CUESA) nonprofit szervezet tanácsának tagja. Bár alapvetően a pénzügyi világban dolgozik, azért csatlakozott a CUESA-hez, mert hisz abban, hogy „szükség van egy olyan élelmiszer-ellátási rendszerre, amely környezetbarát, humánus, gazdaságilag fenntartható és szociálisan igazságos”. A szervezet segíti például a kis családi termelők munkáját a nagy multinacionális cégekkel szemben, gyermekeket oktat a helyes táplálkozásra, odafigyel az egyenlőségre, legyen szó nemi vagy származási identitásról. Cathy szerint „meg kell teremteni a lehetőséget, hogy egy tiszta levegőjű és vizű helyen éljünk, hogy egészségesen előállított, finom ételeket együnk, hogy segítsük a magánvállalkozókat, hogy az embereknek ugyanazokat az esélyeket adjuk meg, legyenek bárkik, jöjjenek bárhonnan”. Szerinte az ország most ketté van szakadva. Trump követőit – és főleg az elnököt magát – nem érdekli a környezet, a szociális egyenlőség vagy a sokszínűség, csak azon vállalatok növekedése, amelyekben érdekeltek. – Ez ijesztő időszak, amelyet nem lehet megoldani, ha nem jön létre drámai változás a politikai hatalomban. Addig pedig – zárja gondolatait Cathy – a CUESA-hoz hasonló szervezetek működése létfontosságú, bár félő, hogy tönkreteszik az eddig elért eredményeket.
