A németek többsége szerint nem tölti ki negyedik ciklusát Angela Merkel kancellár, ha ismét megválasztják kormányfőnek – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés, amelyet az MTI is szemlézett.
A Handelsblatt című üzleti lap megbízásából készített közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 56 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Angela Merkel kancellár lesz-e még 2021-ben, és 38 százalék válaszolt igennel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének erősségeiről és gyengeségeiről alkotott választói véleményeket is vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a németek leginkább a higgadtságát, vezetői képességeit, nemzetközi tekintélyét és állhatatosságát értékelik.
A gyengeségek között az első helyen az áll, hogy határozott döntések helyett inkább hallgat, és kivárja, hogy kibontakozzanak az adott ügy fejleményei. A megkérdezettek 23 százaléka hánytorgatta fel ezt a kancellárnak. A második helyen az elhibázottnak tartott menekültpolitika áll, ezt 9 százalék említette, 8 százalék pedig azt vetette a szemére, hogy nem jó vezető.
A Handelsblatt a felmérés eredményeiről szóló összeállításában kiemelte, hogy Angela Merkel a migrációs válság elmélyülése óta megosztja a németeket. Ennek ellenére csaknem kétharmados, 62 százalékos egységben vallják, hogy nagy vagy nagyon nagy szerepe van a gazdaság fellendülésében, és csupán 4 százalék gondolja úgy, hogy Merkel tevékenységétől függetlenül erőteljes a gazdasági növekedés és alacsony a munkanélküliség.
A lap hozzátette, hogy a pártelnök-kancellár pozíciója szilárd, egyik lehetséges utódjelöltnek sincs meggyőző támogatottsága. A CDU-s politikusok közül az első helyen Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter áll, aki a választók 37 százaléka szerint alkalmas a kancellári tisztségre. A második Peter Altmaier kancelláriaminiszter 31, a harmadik Ursula von der Leyen védelmi miniszter 28 százalékkal. A CDU fiatal nemzedékének legismertebb alakját, a kancellárétól időnként látványosan eltérő álláspontot képviselő Jens Spahn pénzügyi államtitkárt csupán 16 százalék tartja alkalmasnak a kormányfői tisztségre.
A következő kabinet legfontosabb feladata a németek legnagyobb, 17 százalékot kitevő része szerint a menekült- és bevándorláspolitika. A második helyen, 15 százalékkal, azok állnak, akik szerint a szociálpolitikában lesz a legtöbb tennivaló. További 10 százalék szerint az a legnagyobb feladat, hogy a kormány megbízhatóan és őszintén politizáljon, és teljesítse a választási ígéreteket.
A felmérést az Infratest Dimap kutatóintézet végezte, az adatokat január 4-étől 8-áig vették fel, 1012 ember megkérdezésével.
A Kereszténydemokrata Unió, a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a tervek szerint csütörtökön fejezi be a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló előzetes egyeztetéseket. Amennyiben eredményesen zárják a megbeszéléseket, elkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások, és ha azok is sikerre vezetnek, húsvét körül megalakulhat a következő szövetségi kormány. Ez lenne a 2005–2009-es és a 2013–2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, és a negyedik Merkel-kormány.
