Hiába nyilvánították diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, hiába figyelmeztettek a nagyhatalmak előre, mégis megünnepelték kedden a boszniai Szerb Köztársaságban a köztársaság napját. Az esemény csúcspontja ezúttal kétségtelenül Tomislav Nikolic egykori szerb államfő produkciója volt, aki ünnepélyes keretek között vette át a Szerb Köztársaság érdemrendjét. A boszniai szerb entitás ezzel köszönte meg Nikolic szolgálatait a Szerbiával való politikai kapcsolatok fejlesztéséért és megerősítéséért. Amire viszont korántsem lehetett számítani, az Nikolic kijelentése volt a rendezvényen.
„Ha az egyesüléshez vezető út az önök önállósága és függetlensége, szívből kívánom önöknek az önállóságot és a függetlenséget. Erről az útról nem szabad letérni. Lesz még száz akadály, de mi azok az emberek vagyunk, akik a népakarat előtt járnak. Az akarat pedig világos: Szerbia és a Szerb Köztársaság közösen fog dönteni a közös sorsról” – fogalmazott a volt államfő.
Habár az ünnepségen nem Nikolic képviselte a szerb államot – ezt a feladatot a szerb belügy-, a honvédelmi-, valamint az igazságügyi miniszter kapta – a kijelentés súlyát több új fejlemény is növelte.
Ismert: a boszniai Szerb Köztársaságban január 9-én ünneplik a köztársaság napját, mivel 1992-ben ezen a napon a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától. Mivel a lépésük sikertelen volt, több éves háború következett, amely 100 ezernél is több halálos áldozatot követelt. A boszniai alkotmánybíróság aztán 20 évvel a daytoni békeszerződés aláírása után, 2015 novemberében döntést hozott arról, hogy a Szerb Köztársaság napjának ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal. Ezzel ugyanis kizárja az ünneplésből a szintén ebben az országban élő katolikus horvátokat, akik korábban ünneplik a karácsonyt és a muzulmán bosnyákokat, akik egyáltalán nem ünneplik a karácsonyt. 2016 szeptemberében ezért a Banja Luka-i (Orbászvár) vezetés népszavazást rendezett arról, hogy bejegyezzék-e az ünnepet, a támogatók pedig hatalmas fölénnyel győztek. A szavazásra buzdító kampány keretében akkor újra fellángoltak az indulatok a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között.
A mostani ünnepség jelentőségét nagyban emelte, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök annak ellenére is gratulált Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és az ott élő lakosoknak, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig az Európai Unió alkotmányellenesnek tartja az ünnepséget. A levélben Vucic azt ígérte, hogy Belgrád mindig a Szerb Köztársaság mellett áll majd. Hozzátette, sok munka áll a két ország előtt, de jelenleg a legfontosabb a gazdasági, a kulturális és szellemi kapcsolatok fejlesztése.
Hogy mit is jelenthet Szerbia kiállása a távolabbi jövőben, egyelőre kérdéses. Ugyanakkor tény, hogy a boszniai szerb vezetés most egy olyan új alkotmányon dolgozik, amely lehetővé tenné az elszakadást Boszniától. Mindezt Dodik jelentette be novemberben a Banja Lukka-i Jogi Karon. Úgy fogalmazott: az új alkotmány „nem lesz szeparatista jellegű, de lehetővé teszi majd az elszakadás kérdésének megnyitását”. Ugyanitt a boszniai szerbek vezetője kétségbe vonta a boszniai állami szervek hatáskörét, de azt is felvetette, hogy Bosznia-Hercegovinának nincs is területe, mert az a szerb entitásból és a bosnyák-horvát föderációból áll. A szövetségi államnak így szerinte csak határai vannak. Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja ezúttal minél korábbinál élesebben reagált Dodik felvetésére, mikor a Deutsche Wellének kijelentette, hogy a Szerb Köztársaság esetleges függetlenségi lépése esetén nem zárja ki a háború lehetőségét sem.
További találgatásokra adhat okot az is, hogy továbbra sem tudni, pontosan mit fog tartalmazni az a közös nyilatkozat, amelyet Belgrád és Banja Luka fogadna el a szerb nemzet megmaradásáról. A szerb Vecernje novosti írja, február 15-én, Szerbia államiságának ünnepén fogják nyilvánosságra hozni azt a dokumentumot, ami a „Szerb Köztársaság és Szerbia közti különleges és párhuzamos kapcsolatokról szóló megállapodás záradéka” nevet viseli. Az eddigi információk szerint a nyilatkozat elsősorban jogokat rögzít majd, többek közt a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód használatának, a szerb kultúra tanulmányozásának és ápolásának, a szerb kulturális-történelmi hagyaték őrzésének és védelmének jogát. A nyilatkozat mögött azonban sokan a boszniai szerb entitás és Szerbia további közeledését látják, ami a jövőben veszélyt jelenthet a szövetségi államra.
Nem véletlen így, hogy Nikolic mostani kijelentéseit a bosnyák politikusok a nagyszerb hegemónia eszméjének felmelegítéseként értelmezik. A bosnyákok vezető politikai erejének, a Demokratikus Akció Pártjának alelnöke, Adil Osmanovic elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a nagyszerb törekvéseket Nikolicnak nem sikerült megvalósítania még akkor sem, amikor még elnök volt. Zeljko Komsic, a Demokratikus Front elnöke viszont úgy látja, hogy a Szerb Köztársaság napjának megünneplése korántsem ártalmatlan. Szerinte Dodik, amíg nem reagál senki sem Szarajevóból, tovább fog haladni azon az úton, hogy megvalósítsa a terveit.
