Angela Merkellel találkozva sem tett másképp. A német kancellárt épp azért dicsérte meg, mert felhagyott 2015-ös humanista bevándorláspolitikájával. Ma már Merkel is korlátozná a menekültek számát. Igaz, a probléma súlya is csökkent. A 2015-ös év után tavaly és tavalyelőtt is csak alig több mint kétszázezer menekült érkezett Németországba.
Míg a magyar kormány azt mondja, hogy a magyar–szerb határon emelt kerítés állította meg a menekülthullámot, Kurz többször is cáfolta ezt. Az osztrák kancellár úgy gondolja ugyanis, sokkal inkább az ő nyugat-balkáni tárgyalásai hoztak sikert. Macedónia Kurz kérésére zárta le ugyanis a határát Görögország felé, a gondolatmenet szerint az északabbra lévő magyar–szerb határ zárása így már nem sokat jelentett.
Kurz Párizs után most láthatóan Berlinben is sikeresen lobbizott az európai külső határvédelem erősítése mellett. Ennek révén könnyen háttérbe szoríthatja a magyar miniszterelnököt, akinek egyelőre nem sikerült többségi véleménnyé formálnia a – legalábbis a hazai propaganda szerint – zéró toleranciáról szóló menekültpolitikát. Kurz viszont nemcsak kritizálni tud, mint Orbán Budapestről, hanem sikeresen befolyásolja a politikát akár Berlinben, akár a Nyugat-Balkánon. Emellett Kurz Párizsban és Berlinben is megígérte, hogy Bécs nem Kelet-Európa (azaz nem a visegrádi négyek mellett kötelezi el magát), hanem történelmi és földrajzi helyzetéből adódóan a dühös keletiek és a sokszor értetlen nyugatiak között próbál majd közvetíteni. A menekültkvóta kapcsán például a FAZ-ban egyértelműen meg is üzente Budapestnek és Varsónak, hogy a döntést „alapvetően el kell fogadni”. Azaz azokat a menekülteket, akiknek a szétosztásáról a bizottság már döntött, Kurz szerint is át kell vennie Magyarországnak. További menekültkvótákat azonban nem támogatna.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!