Tizenhárom havi mélypontra lassult a termelői árak emelkedésének üteme decemberben Kínában, ahogy a légszennyezettség csökkentését célzó kormányzati intézkedések visszafogták az ipari termelés bővülését, és ezzel mérsékelték a nyersanyagok iránti keresletet.
A kínai statisztikai hivatal adatai alapján elmondható, hogy a termelői árak tavaly decemberhez képest 4,9 százalékkal emelkedtek, ami 2016 novembere óta a legkisebb érték. Elemzők valamivel alacsonyabb, 4,8 százalékos növekedésre számítottak a novemberben mért 5,8 százalékos emelkedés után.
Kína északi részén november közepén kezdődött el hivatalosan a fűtési szezon. A téli szmog redukálása érdekében a kormány elrendelte, hogy állítsák meg vagy csökkentsék a termelést egy sor légszennyező vasműben, acél- és más nehézipari gyárban. Ráadásul a háztartások millióit utasították arra, hogy szén helyett gázzal fűtsenek a téli hónapokban.
A környezetvédelmi minisztérium szerdán közölte, hogy a negyedik negyedévben mind a 28 kínai nagyváros teljesítette a levegő minőségére vonatkozó célokat, de az időjárási körülmények várható alakulása az idei év elején jelentősen megnehezítheti a légszennyezettség elleni küzdelmet.
A vártnál kissé lassabban nőttek a fogyasztói árak is decemberben. Éves összehasonlításban 1,8 százalékos emelkedést mértek, ami bőven a 3 százalékos inflációs célszám alatt van. Elemzők kicsit magasabb értékre, 1,9 százalékra számítottak a novemberben mért 1,7 százalékos éves növekedés után. Havi összevetésben 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a szakemberek ebben az időintervallumban 0,4 százalékos növekedést vártak a novemberi stagnálás után.
Kína a zöld intézkedések sorában az is vállalta, hogy fokozatosan leállítja a robbanómotoros autók gyártását és kereskedelmét – ez nemcsak globális érdek lenne, hanem saját is hiszen a Time.com által idézett kutatásból az derül ki, hogy Dél-Kínában a lakosság harmada (!) már most is a légszennyezés és a szmog következményeként kialakuló betegségekbe hal bele.
Meglehet, mindez kevés lesz. Mint ahogy arról korábban írtunk, az időszakos korlátozások ellenére Peking a világ legnagyobb környezetszennyezőjének számít, és igencsak hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben ismét növekedhetett a világ szén-dioxid-kibocsátása: a Phys.org cikkében azt írják, idén a a 2016-os szinthez képest 2 százalékkal többet küldtünk a levegőbe a szennyező anyagból.
Hogy milyen elképesztő mértékű szennyezésről beszélünk, arról álljon itt egy adat:
2017-ben 41 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott az emberiség a levegőbe – számították ki a szakértők. Ennek több mint negyedéért, 28 százalékáért felelős Kína, és a növekedés is nagyrészt az ő „érdemük”.
A kínai termelés ugyanis szépen növekedett, 2016-hoz képest 3 százalékkal többet füstöltek el. A gyárak ugyanis több terméket állítottak elő, az energiatermelésben pedig a kevés eső miatt visszaesett a vízerőművek hozzájárulása. Ha a globálisan kibocsátott szén-dioxidot nem sikerül a kívánt értékhatár alatt tartani, akkor a globális felmelegedés néhány évtized alatt túllépheti a 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést, ami katasztrofális következményekkel jár majd a bolygó élővilága számára.
