Tony Blair, a legismertebb és legbefolyásosabb brexitellenes brit közéleti személyiség január elején annak a véleményének adott hangot, hogy jogot kellene adni a brit választóknak az EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntés „újragondolására”, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból.
Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: ha a választók véleménye a brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor: a józan ész azt diktálná, ha az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszeréről bebizonyosodik, hogy nem kínál a jelenleginél ígéretesebb jövőt a britek számára, akkor legyen lehetőség a brexitdöntés átgondolására.
Később Nigel Farage arról beszélt, lehetséges, hogy újabb népszavazást kellene tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról a brexitellenes hangok „elhallgattatására”. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője a Channel 5 brit kereskedelmi televízió csütörtöki politikai magazinműsorában kijelentette: egyértelművé vált számára, hogy „a Blair- és Clegg-félék soha nem adják fel, végig fogják nyavalyogni, nyivákolni, morgolódni” az egész brexitfolyamatot.
Az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői 2017. december 15-én bólintottak rá arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.
