Donald Tusk még visszafordíthatónak tartja a brexitet

Az Európai Unió kapui továbbra is nyitva állnak az Egyesült Királyság előtt – szögezte le.

Tusk felszólalt az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, és az MTI összefoglalója szerint David Davis brit brexitügyi miniszter szavait idézte, amelyek úgy szóltak: „ha egy demokráciának nincs lehetősége arra, hogy meggondolja magát, akkor már nem demokrácia”.

„Mi, itt a kontinensen nem gondoltuk meg magunkat, a szívünk továbbra is nyitva áll önök előtt” – üzent a briteknek az egykori lengyel kormányfő. Rámutatott: ha London ragaszkodik a kiváláshoz, akkor az „minden negatív következményével együtt” jövő év márciusában valósággá fog válni.

A tanács elnöke beszélt a migráció ügyéről is: figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlás a következő évtizedekben is problémát fog jelenteni, ezért állandó finanszírozási mechanizmusra és strukturált eszközökre van szükség.

Elmondta, hogy a migráció belső dimenzióját illetően továbbra sincs konszenzus az uniós tagországok között, bár mindenki egyetért a szolidaritás fontosságában, és arról nincs közös álláspont, hogy ez mit is jelentsen a gyakorlatban, de – mint kiemelte – júniusig megoldásra kell jutni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy Londonban is jól hallották Tusk kijelentését a távozási döntés felülvizsgálatáról.

Juncker emellett a bevándorlási válság kérdését is érintette, leszögezve, hogy a közös kihívásokra csak az együttes, európai megközelítés jelenthet megoldást. Hozzátette: minden uniós tagállamnak szolidaritást kell mutatnia, és példaként említette, hogy a brüsszeli testület nagyra értékeli a líbiai határvédelem anyagi támogatását, amelyről a visegrádi országok vezetői decemberben megállapodtak.

A bizottság elnöke végezetül ismét azon véleményének adott hangot, hogy a bírálatok ellenére működik a menedékkérők EU-n belüli elosztását szolgáló mechanizmus, ugyanis a jogosultak több mint 95 százalékát már áthelyezték Olaszországból és Görögországból.

Manfred Weber, az EP néppárti frakcióvezetője pedig kijelentette, hogy „komoly politikai károkat okoz, megkönnyíti a populisták dolgát”, hogy a tagországok kormányait tömörítő tanácsban nincs egység a dublini menekültügyi rendszer reformjáról. Mint közölte, a tanács példát vehetne az uniós parlamentről, amely nagy előrelépést ért el a reformtervezet ügyében. Úgy vélekedett, az Európai Parlament több tagállam, köztük Magyarország által élesen bírált tárgyalási mandátuma „egyesíti a humanitárius és a szolidaritási szempontokat” – írja az MTI.

Tony Blair, a legismertebb és legbefolyásosabb brexitellenes brit közéleti személyiség január elején annak a véleményének adott hangot, hogy jogot kellene adni a brit választóknak az EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntés „újragondolására”, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból.

Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: ha a választók véleménye a brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor: a józan ész azt diktálná, ha az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszeréről bebizonyosodik, hogy nem kínál a jelenleginél ígéretesebb jövőt a britek számára, akkor legyen lehetőség a brexitdöntés átgondolására.

Később Nigel Farage arról beszélt, lehetséges, hogy újabb népszavazást kellene tartani Nagy-Britannia EU-tagságáról a brexitellenes hangok „elhallgattatására”. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője a Channel 5 brit kereskedelmi televízió csütörtöki politikai magazinműsorában kijelentette: egyértelművé vált számára, hogy „a Blair- és Clegg-félék soha nem adják fel, végig fogják nyavalyogni, nyivákolni, morgolódni” az egész brexitfolyamatot.

Az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői 2017. december 15-én bólintottak rá arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.