Blair: Jogot kell adni a brexit újragondolására

A referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés – mondta a volt brit kormányfő.

Tony Blair volt brit kormányfő szerint jogot kellene adni a brit választóknak arra, hogy „újragondolják” a brit EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntést, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból – írja az MTI.

Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a BBC rádiónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: a brexitfolyamat „súlyosan romboló” hatást gyakorol az ország előtt álló valódi kihívások kezelhetőségére. Szavai szerint ezt mutatják például az országos állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) súlyos működési problémái.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök éppen csütörtökön kért elnézést, miután az ünnepi időszakban előfordult, hogy a kórházak sürgősségi osztályainak bejáratánál 12-15 mentőautó várakozott órákat, mire a beszállított betegeket az osztályok fogadni tudták.

Tony Blair a csütörtöki BBC-műsorban kijelentette: ha a választók véleménye a brexitről nem változik, akkor természetesen ki kell lépni az EU-ból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazáson még nem lehetett tudni, milyen feltételrendszer alapozza meg az unióval fenntartott új viszonyrendszert. Blair szerint amint ismertté válnak e viszonyrendszer feltételei, a brit választók nyilvánvalóan jogosulttá válnak arra, hogy újragondolják a döntést.

A volt miniszterelnök szerint a józan ész azt diktálná, hogy ha az új kapcsolatrendszerről bebizonyosodik, hogy nem kínál a jelenleginél ígéretesebb jövőt Nagy-Britannia számára, akkor legyen lehetőség a brexitdöntés átgondolására.

A legutóbbi felmérések alapján Blair e véleményének széles körű a választói támogatottsága. Az egyik legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a Survation minap ismertetett vizsgálata szerint a britek 50 százaléka szeretné, ha népszavazás döntene a brexit feltételrendszerét rögzítő majdani végleges megállapodásról. Az újabb referendumot a válaszadók 34 százaléka ellenezte.

A konzervatív párti brit kormány mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát, jóllehet az utóbbi időben befolyásos nemzetközi üzleti szervezetek is jelezték, hogy az egyre markánsabban mutatkozó brexitkockázatok miatt szükségesnek tartanának egy második referendumot.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a brexitről szóló döntést „egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani.

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az unióból.

Mint megírtuk, az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői december 15-én bólintottak rá arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.

Theresa May szerint az Európai Bizottság által az EU-tagállamoknak adott útmutatás arra vall, hogy London és az Európai Unió is gyors előrelépést szeretne a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak ügyében.

Michel Barnier, a brüsszeli testület brexitügyi főtárgyalója azt mondta: nagyjából másfél évvel az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után, 2020. december 31-én zárná le a javasolt átmeneti időszakot az Európai Bizottság. Hozzátette, a kiválási egyezményt jövő októberre véglegesíteni kell, hogy a szigetország kilépésének tervezett időpontjáig, 2019. március 29-ig legyen elegendő idő a ratifikációra is.

Tony Blair szerint a brit uniós tagság megszüntetése romboló erejű folyamat és akár újabb tagállamok kiválásához is vezethet. A volt brit kormányfő a Die Welt című német lapban csütörtökön ismertetett nyilatkozatában az MTI összefoglalója szerint kiemelte, hogy valamennyi tagállamban megvannak azok a félelmek és feszültségek, amelyek Nagy-Britanniában az európai uniós tagság megszüntetését pártolók győzelméhez vezettek a 2016-os népszavazáson. Ráadásul Nagy-Britannia a távozás után példájának követésére ösztönözhet más tagállamokat. A kiválás után hangsúlyosan „nem EU-tagországként” határozná meg magát, és a tagállamok közötti feszültségek ügyében másként tevékenykedne, mint a közösség tagjaként. Ez pedig „nem lesz jó Európának” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a brexitet fel kell használni a félelmeket okozó gondok megoldására, különben tovább erősödik a populizmus. Nem szabad visszariadni a reformoktól, például az egyik uniós alapszabadság, az EU-n belüli lakhelyválasztás és munkavállalás szabadságának felfüggesztésétől. Ez „megbékítené a briteket Európával és általánosságban is közelebb vinné az európaiakat az unióhoz” – emelte ki. Hangoztatta, hogy a brexitről szóló tárgyalások alatt a huszonheteknek nyitva kell tartaniuk a közösségbe visszavezető ajtót, és ezzel támogatniuk kell az EU-párti brit erőket. Mint mondta, valós esélyt lát arra, hogy honfitársai átgondolják a tagságról hozott döntésüket.