Blair: Jogot kell adni a brexit újragondolására

A referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés – mondta a volt brit kormányfő.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a brexitről szóló döntést „egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani.

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben –, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.

A 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az unióból.

Mint megírtuk, az Európai Unióban bennmaradó 27 tagállam kormányfői december 15-én bólintottak rá arra, hogy a brit kilépési tárgyalások a második szakaszba léphessenek. A bejelentés nem okozott meglepetést Brüsszelben, a szakértők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli uniós–brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását.

Theresa May szerint az Európai Bizottság által az EU-tagállamoknak adott útmutatás arra vall, hogy London és az Európai Unió is gyors előrelépést szeretne a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak ügyében.

Michel Barnier, a brüsszeli testület brexitügyi főtárgyalója azt mondta: nagyjából másfél évvel az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után, 2020. december 31-én zárná le a javasolt átmeneti időszakot az Európai Bizottság. Hozzátette, a kiválási egyezményt jövő októberre véglegesíteni kell, hogy a szigetország kilépésének tervezett időpontjáig, 2019. március 29-ig legyen elegendő idő a ratifikációra is.

Tony Blair szerint a brit uniós tagság megszüntetése romboló erejű folyamat és akár újabb tagállamok kiválásához is vezethet. A volt brit kormányfő a Die Welt című német lapban csütörtökön ismertetett nyilatkozatában az MTI összefoglalója szerint kiemelte, hogy valamennyi tagállamban megvannak azok a félelmek és feszültségek, amelyek Nagy-Britanniában az európai uniós tagság megszüntetését pártolók győzelméhez vezettek a 2016-os népszavazáson. Ráadásul Nagy-Britannia a távozás után példájának követésére ösztönözhet más tagállamokat. A kiválás után hangsúlyosan „nem EU-tagországként” határozná meg magát, és a tagállamok közötti feszültségek ügyében másként tevékenykedne, mint a közösség tagjaként. Ez pedig „nem lesz jó Európának” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a brexitet fel kell használni a félelmeket okozó gondok megoldására, különben tovább erősödik a populizmus. Nem szabad visszariadni a reformoktól, például az egyik uniós alapszabadság, az EU-n belüli lakhelyválasztás és munkavállalás szabadságának felfüggesztésétől. Ez „megbékítené a briteket Európával és általánosságban is közelebb vinné az európaiakat az unióhoz” – emelte ki. Hangoztatta, hogy a brexitről szóló tárgyalások alatt a huszonheteknek nyitva kell tartaniuk a közösségbe visszavezető ajtót, és ezzel támogatniuk kell az EU-párti brit erőket. Mint mondta, valós esélyt lát arra, hogy honfitársai átgondolják a tagságról hozott döntésüket.