Elbukhat Babis fülkeforradalma

Bizonytalanná vált a cseh oligarcha-kormányfő helyzete, ugyanis nem kapta meg kormányprogramjához a prágai alsóháztól a támogatást.

Hirtelen bizonytalanná vált a cseh milliárdos oligarcha-kormányfő, Andrej Babis helyzete, ugyanis nem kapta meg kormányprogramjához a prágai alsóháztól a titkon remélt támogatást. Ráadásul az új cseh kormányfő ultimátumszerű ajánlatot kapott az államfőtől, ideológiai szövetségesétől is. Ezért Babis meglebegtette, hogy január 17-én lemond, ha nem sikerül többségi kormányt alakítania, megnyitva így az utat egy előre hozott választáshoz. A fejlemények felvetik a kérdést, rendszerkritikus pártjával Babisnak sikerült-e valóban átírnia a cseh politikát, felülírva a politikai berendezkedést, vagy még egy esélyt kaptak a hagyományos pártok a bizalom visszaszerzésére.

Tovább bonyolítja a cseh belpolitikát, egyben már a jövő héten hosszú árnyékok vetülhetnek Babisékra, hiszen Milos Zeman államfőnek lejár a mandátuma, a közvetlen elnökválasztást pénteken és szombaton tartják. Babis pártjának, az elitellenes, uniókritikus ANO-nak csak 78 képviselője van az alsóházban, a biztos kormányzáshoz legalább 101 képviselőt kellene összegyűjtenie, erre kérte őt Zeman is. Csak annyiban nyugtatta meg Babist, hogy kijelentette, másodszor is fel fogja kérni kormányalakításra.

Ezt a Babis érdekeltségébe tartozó Mladá Fronta Dnes napilap máris árulásnak vette, és vezető cikkben taglalta a „pálfordulást”. A lap szerint ugyanakkor Zemannak a látszat ellenére nem ment el az esze, tudja, hogy egy többségi kormánnyal ő is biztonságban lehet. Így nagyon is elképzelhető, hogy egyes pártokat mégis meg lehet nyerni, hogy legalább kívülről támogassák az ANO-kormányt. A kormányalakítást egyébként mindvégig torpedózta a konzervatív ellenzéki Polgári Demokrata Párt, élükön a fontos pozíciót viselő Petr Fialával, aki az alsóház elnökeként eddig is azon mesterkedett, hogyan lehet bizalmatlansági indítványt terjeszteni a képviselők elé. 

A szlovák születésű Babis elgondolása választott hazája kormányzásáról egyébként nem sokat változott pártja győzelme óta: az uniós menekültpolitika elutasítása, erős uniókritika, erős V4-es együttműködés. Ez utóbbiról első külföldre vezető útján is meg lehetett győződni. Pozsonyban Robert Fico szlovák kormányfővel együtt múlt héten megállapította, a hazánk, Lengyelország és Csehország ellen kvótaügyben indult kötelezettségszegési eljárásban a V4-ek szolidaritást fognak mutatni egymás iránt, és kiállnak amellett a meggyőződésük mellett, hogy csak konszenzusos döntésekkel lehet az uniót kormányozni, nem szabad átnyúlni a kis tagállamok feje felett. 

Így Babis jövője nincs kikövezve. Fő harcostársának, Milos Zeman államfőnek lejár a mandátuma, a közvetlen elnökválasztást pénteken és szombaton tartják. Kedvezőtlen eredmény esetén már jövő héten hosszú árnyékok vetülhetnek a kormányra, ugyanis van olyan számítás, amely alapján Zemannak nem sikerül az újrázás. A Kantar TNS felmérése azt mutatja, hogy míg az első fordulóban 42,5 százaléknyi szavazó bizalmát bírja, a másodikban Jiri Drahos hívei felülkerekednek, ha nemcsak a rá biztosan szavazók, hanem az őt nem elutasítók is rá szavaznak. Az biztos, hogy a patrióta, eurokritikus, bevándorlásellenes szlogeneken kívül most semmi mással nem lehet hatni a cseh választókra. Ezt igazolják Zeman gyakorta botrányosra sikeredett kijelentései Brüsszelről, migrációról. De akinek a veterán politikus alpári stílusából elege van, könnyűszerrel átsorolhat Drahos mögé, aki meglátva az idők jeleit „Együtt a szabad és biztonságos országért” szólammal kampányolt. Ugyanúgy elutasítja a kötelező kvótákat, mint Zeman vagy Orbán Viktor, de lendületesebb álláspontot képvisel az oktatás, az innováció területén, mint hivatalban lévő vetélytársa.

Elmaradt bizalmi szavazás

A szerdai parlamenti ülés egyetlen napirendi pontja az Andrej Babis vezette kabinet programnyilatkozata és a kormányról szóló bizalmi szavazás volt. Az ülést azonban szerda este megszakították, és a szavazást jövő keddre halasztották.

A váratlan fejlemény közvetlen előzménye, hogy a vacsoraszünetben összeült mandátumvizsgáló bizottság nem tudott megegyezni arról, meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót Andrej Babis mentelmi jogának felfüggesztése ügyében. A rendőrség azért kérte Babis és az ANO első alelnöke, Jaroslav Faltynek mentelmi jogának felfüggesztését, mert büntetőjogi eljárást indított ellenük a Gólyafészek szabadidőközpont építésekor az európai uniós támogatással történt állítólagos visszaélés miatt. A volt rendőrnyomozó meghallgatását a mandátumvizsgáló bizottságban az ANO, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának képviselői kérték. Szerintük a volt rendőr olyan információkkal rendelkezik, amelyek bizonyíthatnák, hogy a Babis elleni Gólyafészek-ügy bizonyos körök által meg volt szervezve. Az ellenzék ellenezte Jirí Komárek meghallgatását, és azzal érvelt, hogy volt rendőr hiteltelen, és egyszer már elítélték hamis tanúzás miatt.

Miután a mandátumvizsgáló bizottság ellenzéki tagjai további egy órás tárgyalási időt követeltek, a képviselőház plénuma a Polgári Demokratikus Párt javaslatára keddig megszakította az ülést. Az ülés megszakítása ellen csak a kommunista párt képviselői szavaztak.

Az ülést azért kellett a jövő hétre halasztani, mert a szabályok szerint csütörtökön az interpellációk vannak a képviselőház napirendjén, míg péntek azért nem jó, mert kezdődik az államfőválasztás. (MTI)