A horvát közútkezelő bejelentette, hogy a kínai CRBC építővállalat adta a legkedvezőbb ajánlatot a Peljesac-híd megépítésére, és ők is fogják megépíteni a tervek szerint az az átkelőt, amely a leghosszabb hidak között lesz Európa déli felén.
Ez a 2,5 kilométer hosszúra tervezett, tenger felett átívelő tereptárgy nagyon fontos szereppel fog bírni, ugyanis Dubrovnikba úgy lehet majd eljutni a segítségével, hogy nem kell be-, majd kilépni Bosznia-Hercegovinából, vagyis nem kell elhagyni az EU területét. A terv arról szól, hogy a boszniai Neum előtt a híd átvezeti az utat a Peljesac-félszigetre, onnan meg már könnyedén be lehet autózni Horvátország legdélebbi pontjára. A baj csak az volt eddig mindezzel, hogy Bosznia-Hercegovina erőteljesen támadta az ötletet, mondván, nem lehet majd nagyobb hajóval megközelíteni Neum kikötőjét.
A híd kérdése tehát nagyon forró nemzetközi téma volt, most viszont az vet fel kérdéseket, hogy miért Kína lett a befutó, ha az Európai Bizottság tavaly már megítélt egy 357 millió eurós támogatást a híd megépítéséhez, ami az akkor számolt költségek 85 százalékát jelentette volna. A régió országaival foglalkozó Balkan Insight nem tett említést arról, hogy mi lesz az unió nagylelkű felajánlásával, a lényeg az, hogy a kínaiak jócskán alámentek az uniós költségvetésnek, és 279 millió euróért ígérik az áhított közúti összeköttetést.
A kínai terjeszkedés Európában, ezen belül a Balkánon, Kelet-Európában ezzel is egyértelműbb lett, ide számítva a Belgrád-Budapest vasútvonal kínai hitelből finanszírozandó felújítását, vagy azt, hogy a Bank of China Belgrádban nyitotta meg a Balkánért és Kelet-Európáért felelős központját. A Politico hírportál egyenesen Kína Európát megnyitó hátsó ajtajának nevezte a Balkánt, felhívva a figyelmet arra, hogy ezek az országok egyébként egyszer azért majd csatlakoznának az Európai Unióhoz. Ez csak azért lenne kellemetlen a nyugat számára, mert addigra akár kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások is befejeződnének, és nem lehetne akkora hitelkihelyezésekkel élni a Balkán irányába.
