A horvát rendőrség tizenegy fizetési felszólítást küldött a szlovén halászoknak a Pirani-öbölben húzódó határvonal megsértéséért – közölte Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter hétfőn Zágrábban. Korábban a szlovén hatóságok horvát halászokra szabtak ki büntetést ugyanezért.
A horvát külügyminiszter sajtóértekezletén sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Ljubljana megszegte az incidensek elkerülésére vonatkozó megállapodást. „Horvátország emiatt és hogy megvédje saját területét, kénytelen volt hasonló intézkedéseket bevezetni” – tette hozzá.
Szlovénia december 30-án megkezdte a hágai döntőbíróság határozatának végrehajtását azokon a részeken, amelyek a tengeri határvonalra vonatkoznak. Tette ezt annak ellenére, hogy Horvátország nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést, és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak. A szlovén rendőrség a múlt hét végén több fizetési felszólítást is küldött horvát halászoknak, amiért azok szerinte illegális határsértést követtek el, és tilosban halásztak. Zágráb akkor diplomáciai úton tiltakozott a szlovén lépés ellen.
Karl Erjavec szlovén külügyminiszter hétfőn abszurdnak nevezte a horvát tiltakozó jegyzéket. A horvát fizetési felszólítással kapcsolatban pedig elmondta: Zágrábnak nincs jogi alapja ahhoz, hogy büntetést szabjon ki szlovén halászokra szlovén vizeken.
„A tengeri határvonalat most először a döntőbíróság határozta meg, korábban nem létezett” – emelte ki.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt. Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezésből, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utaltak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát, és úgy tartja, hogy a tengeri határ az öböl felénél húzódik.