Rövid látogatásra „ugrott be” Angela Merkel német kancellár Párizsban Emmanuel Macron francia elnökhöz pénteken. A találkozóval Macron főként Merkel belpolitikai helyzetét akarta erősíteni. A német szociáldemokraták (SPD) ugyanis szombaton döntenek arról, hogy belemennek-e egy újabb nagykoalícióba Merkelékkel, és az ellentábor nagyon erős. A két politikus találkozója ezért is volt üzenetértékű. A francia elnök már eddig is többször győzködte az SPD-t arról, hogy ne vonuljon ellenzékbe.
Macron célja, hogy az Európai Uniót a hagyományos német–francia-tengely mentén újítsák meg. A francia–német kiegyezést egykoron rögzítő Élysée-szerződés közelgő 55. évfordulóját is felhasználta volna a német–francia együttműködés újrafogalmazására.
Egy új Élysée-szerződésre azonban jelenleg nincs ideje a német politikának.
Mindazonáltal hétfőn a német parlament ünnepi nyilatkozatban fog kiállni a német–francia alapokon megerősítendő Európai Unió mellett. Eddig egyedül a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt jelezte, hogy nem fogja megszavazni a szöveget. Macron azt se tartaná kizártnak, hogy a további európai integrációban, amelynek a politikai és a szociális területeket kellene érintenie, nem minden jelenlegi EU-tagállam vehetne részt. A francia politikában Valéry Giscard d’Estaing egykori konzervatív államfő 2014-es könyve kapcsán jelen van a vélemény:
a kelet-európai tagállamok felvétele elhamarkodott volt. Berlin ezzel szemben mindig is támogatta az egykori posztkommunista térség felvételét.
Mindazonáltal a menekültkérdésben a kelet-európai visegrádi államok éppen Berlinnel kerültek leginkább szembe. A visegrádiak lázongása mellett a brexit is gyengítette a német pozíciókat: London korábban Berlin szövetségese volt, amikor a túlzott integráció fékezéséről volt szó. Macron most ezért abban bízhat, hogy Berlin végül ismét a német–francia-tengelyre helyezi át az EU súlypontját.
Macron a szeptemberi német választásokon egyértelműen Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) jelöltnek drukkolt,
a kampányban szokatlan módon az Élysée-palotában is fogadta. A választási eredmény aztán nagyon megijesztette. Főleg a liberális Szabad Demokrata Párttól (FDP) tartott, amely elutasít mindenféle további föderációt. „Ha az FDP kormányra kerül, nekem végem” – mondta akkoriban Macron a Le Monde napilap információi szerint. Végül az FDP nem akart kormányra kerülni.
A most körvonalazódó német nagykoalíció, amiben az SPD kapná megint a külügyet és az EU-politikát, a legoptimálisabb opció így a lehetőségek közül Macron számára.
Schulz egyenesen már Európai Egyesült Államokról is beszél a lehetőségek között, noha ezt egyelőre csak a németek harminc és a franciák huszonnyolc százaléka támogatná.
Az SPD-nek a keresztény uniópártokkal (CDU/CSU) tárgyalva egyelőre annyit sikerült csupán elérnie, hogy ha lesz új kormány, Berlin a jelenleginél is többet fog befizetni a közös EU-kasszába. A bajor keresztényszociálisok (CSU) eközben viszont a nemzetállami szuverenitás erősítéséhez kötik a koalíció támogatását. Az euróövezet adósságátcsoportosítása kapcsán a CDU/CSU egésze távol áll Macrontól. A francia elnök már az euróválság idején, akkor még miniszterként igent mondott volna a tagállami adósságok átvállalására vagy az eurókötvényekre.
