A megbeszélések több mint 24 órán keresztül tartó, utolsó fordulója után a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) küldöttsége egyaránt egyhangúlag döntött arról, hogy pártja illetékes testületeinek a hivatalos koalíciós tárgyalások elkezdését javasolja – jelentette be az MTI tudósítása szerint Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke és Martin Schulz, az SPD elnöke.
Mindhárman kiemelték, hogy elégedettek az egyeztetés eredményével. Horst Seehofer elmondta, hogy akár már húsvét előtt is megalakulhat a következő szövetségi kormány, amelynek révén „négy nagyon jó év” következik Németországban.
Angela Merkel megjegyezte: az előzetes egyeztetés annyira alapos és mélyreható volt, hogy a hivatalos koalíciós tárgyalás viszonylag könnyű lehet. Hangsúlyozta, hogy a megállapodásért mindhárom fél nagy erőfeszítéseket tett, „mindenki átlépett a saját árnyékán”.
Hozzátette, hogy a megállapodást rögzítő dokumentum megmutatja: a CDU, a CSU és az SPD „komolyan dolgozik azért, hogy ebben a törvényhozási ciklusban lerakjuk az alapokat ahhoz, hogy 10 és 15 év múlva is jól élhessünk Németországban”.
A CDU-nál és a CSU-nál formalitás a koalíciós tárgyalás elkezdéséről szóló döntés; a szondázásnak is nevezett előzetes egyeztetést lefolytató küldöttség javaslatot tesz az adott párt vezetőtestületének, amely hivatalosan döntést hoz arról, hogy tárgyalást kezd a másik két párttal egy újabb kormány megalakításáról. Az SPD-nél viszont a nagykoalícióval szembeni ellenállás miatt várhatóan nehéz belső vitában kell kiérlelni a döntést.
A szociáldemokraták vezetőinek rendkívüli pártkongresszuson január 21-én meg kell szerezniük a több száz küldött többségének támogatását ahhoz, hogy elkezdhessék a koalíciós tárgyalást. Ha sikerrel járnak, és egy koalíciós szerződést is sikerül kidolgozni, a 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a párttagok voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Angela Merkel és Horst Seehofer mindehhez sok sikert kívánt Martin Schulznak, aki kiemelte, bízik abban, hogy sikerül a kongresszusi küldötteket és a párt tagságát megnyerni a nagykoalíció megújításához. Megjegyezte: a siker lehetőségét jelző mutatóként, „egy kis indikátorként” lehet értelmezni azt a tényt, hogy a párt valamennyi irányzatát reprezentáló tárgyalódelegáció az előzetes egyeztetés végén egyhangúlag szavazott amellett, hogy megkezdjék a koalíciós tárgyalásokat.
A szondázás eredményét összefoglaló, 28 oldalas dokumentumból Angela Merkel elsősorban azt emelte ki, a következő kormánynak küzdenie kell azért, hogy Németország lépést tartson a digitális átalakulással. Mint mondta, fel kell építeni a „gigabittársadalmat”, mert „a digitalizáció mindent megváltoztat”, és „a világ nem vár Németországra”. Ezért a többi között gondoskodni kell arról, hogy az állam legyen gyorsabb és hatékonyabb. Gondoskodni kell a biztonság megőrzéséről is, ehhez egyebek mellett elhatározták, hogy 15 ezer fővel növelik a rendőrség létszámát. Hozzátette: az új kormány az Európai Unió megújításának kormánya, egy „új kezdet” kormánya is lesz, és az EU-politikában szorosan együttműködik Franciaországgal.
Az egyeztetés végeztével nyilvánosságra hozott dokumentumban majdnem oldalanként, összesen 25-ször szerepel a digitális kifejezés vagy annak valamely változata, egyebek mellett azzal kapcsolatban, hogy 2025-re a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékának megfelelő szintre kell emelni a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat. Állást foglaltak amellett is, hogy éppen a digitális átalakulás miatt van szükség a gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalására és a megtermelt javak méltányos elosztásán alapuló szociális piacgazdaság „reneszánszára”.
A dokumentum leghosszabb, első fejezete az EU-ról szól, és az új kezdet ígérete mellett elsősorban az áll benne, hogy a három párt „a demokrácia és a szolidaritás Európája”, valamint „a versenyképesség és a beruházások Európája” mellett áll ki.
Az egyeztetések egyik leginkább vitatott témája a migráció volt. Kiemelték: „fellépünk a közös európai menekültügyi rendszerért”, amelynek része „a méltányos elosztási mechanizmus a védelemre szorulók számára”. Hozzátették, hogy támogatják a menekültek elosztásáról szóló EU-s döntéseket.
Hangsúlyozták: folytatni kell az erőfeszítéseket a Németországba és Európába irányuló migrációnak a társadalom befogadó, integrációs képességének megfelelő „irányításáért és korlátozásáért”, hogy ne alakuljon ki ismét „olyan helyzet, mint 2015-ben”.
Ezért törekedni kell arra, hogy a menekültügyi rendszer során befogadott emberek száma az évi 180–220 ezer közötti sávban maradjon, és ezen belül legfeljebb havonta 1000 fő érkezzék Németországba a családegyesítés révén – áll a dokumentumban.
Német sajtóértesülések már korábban arról szóltak, hogy több mint 24 óra után megszületett a várt áttörés, vagyis megegyeztek a kormányzati együttműködés legfontosabb feltételeiről.
Németországnak több mint három hónapja, a szeptember 24-i választások óta nincs új, a parlament által megerősített kormánya, mivel dugába dőltek az úgynevezett Jamaica-koalícióról folytatott tárgyalások (Angela Merkel pártja, a CDU a liberális FDP-vel és a Zöldekkel próbált kormányt alakítani). Az SPD sokáig vonakodott megkezdeni az egyeztetéseket az újabb nagykoalícióról.
Miután a választásokon történelmi mélypontra süllyedt a támogatottsága, Martin Schulz listavezető bejelentette, hogy ellenzékbe vonulnak. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök és a pártvezetés egyes tagjainak unszolására végül mégis belementek a tárgyalásokba. A megállapodást, ha megszületik, még az SPD kongresszusának is jóvá kell hagynia.
