Magyar segélyből épülhet újjá egy jemeni kórház

A háború dúlta Jemen budapesti nagykövete szerint tőlük is sokan menekültek, csak nem jutottak el Európáig.

– Működő kormány nélkül önök hogyan fedezik költségeiket?
– A jemeni kormány folytatja tevékenységét Ádenben, az ideiglenes fővárosban és a felszabadított térségekben, amely Jemen területének a 80 százaléka. A külügyminisztériummal napi kapcsolatban vagyunk, és közelről követjük az eseményeket. Vannak anyagi nehézségek a háború miatt, de a kormányunknak megvannak a költségvetési forrásai a külképviseletek üzemeltetésére.

– A KSH adatai szerint Magyarország és Jemen között a háború előtt sem volt túl élénk a kereskedelmi forgalom, azóta pedig csak tovább romlott, 2016-ban már például nem is létezett jemeni export irányunkba. Gazdasági feladatok híján mi az ön munkája nagykövetként?
– Történelmileg az országaink közti kapcsolat jó volt, már a déli és északi rész 1990-es egyesülése előtt is. Különösen az egészségügyi együttműködés, de említhetném a mezőgazdaságot is, vagy hogy a Mol is végzett kutatásokat az országban. Sajnos azonban a háború ennek is véget vetett. De gondolnunk kell a jövőre! Reméljük, hogy Jemen újjáépítésében majd Magyarország is részt vesz, számítunk például az építőiparban, útépítésben, vízfeldolgozásban szerzett tapasztalataikra. Fontos feladatom az is, hogy megértessem az itt élőkkel, pontosan mi történik Jemenben. Nem utolsó sorban pedig, hogy megpróbáljak segítséget szerezni.

– És, sikerül?
– Ami azt illeti, tavaly Szijjártó Péter New Yorkban az ENSZ közgyűlésén találkozott Abdulmalik Al-Mihlafi jemeni miniszterelnök-helyettessel, aki egyben külügyminiszter is, és megegyeztek néhány dologban. Egyrészt szeretnénk harmincról hatvanra növelni a Magyarországon tanuló jemeni ösztöndíjasok számát. Másrészt a magyar kormány segítene a hetvenes években épült ádeni Magyar Barátság Kórház újjáépítésében. Már én is egyeztettem ez ügyben a magyar Külügyminisztériummal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, amelyek megerősítették a magyar kormány óhaját a pozitív együttműködésre.

– Ehhez viszont véget kellene vetni ennek a megnyerhetetlennek tűnő háborúnak.
– Jemen legitim kormánya mindig békés megoldást szeretne. Genfben kétszer ültek tárgyalóasztalhoz a felek, majd Kuvaitban találkoztak, és tárgyaltak 115 napon át. A kormány képviselői bármilyen egyezményt aláírnak, de erre a húszik nem hajlandók, vagy nem tartják be a benne foglaltakat. Ezért úgy tűnik, hogy az egyetlen megoldás a hadműveletek folytatása, hacsak a húszik nem kötelezik el magukat, hogy végrehajtják a kormány utolsó feltételeit, így többek között az ENSZ-határozatok elfogadását, a fegyverek átadását, és hogy fegyveres milíciából politikai párttá válnak.

– Polgárháború, vagy úgynevezett „proxy háború”, azaz külföldi szembenálló erők kihelyezett háborúja zajlik Jemenben?
– Az biztos, hogy 2011 és 2014 között még belső konfliktus volt a jemeni erők között. Aztán a húszik erőszakos hatalomátvételével a környező országok, sőt az egész térség is veszélybe került, főleg a környező országok és a nemzetközi tengerek fenyegetése miatt. Erre példa a Szaúd-Arábiára kilőtt ballisztikus rakéták. Ezzel a válság is kiszélesedett.

– A volt elnököt, Ali Szalehet meggyilkolták, a konfliktusnak még sincs vége...
– Ali Szaleh a húszi milíciákat, akikkel 2015-ben szövetséget kötött, komolytalannak találta, mert nincs politikai tervük Jemennel kapcsolatban. Egyszerűen Iránnal szövetkeztek, az uralmuk alá vont térségek irányításába viszont belebuktak. Szaleh tavaly december elején úgy döntött, hogy kilép ebből a szövetségből, ezért a húszik borzalmas módon álltak bosszút rajta, még a holttestével is tiszteletlenül viselkedtek. Még a közösségi médiára is feltöltötték az erről készült felvételeket. Ez további bizonyíték arra, hogy ez a csoport nem hisz másban, mint az erőszakban, és nem az urnákat tartja a hatalomhoz vezető útnak.

– Mekkora fenyegetést jelentenek a vallási szélsőségesek?
– Nem hiszem, hogy az úgynevezett Iszlám Állam létezne Jemenben. A probléma, amelytől az ország a 90-es évek óta szenved, inkább az al-Kaida. Ennek is a szegénység és a fiatalok közötti magas munkanélküliség az oka. A nemzetközi terrorszervezet a civil áldozatok mellett biztonsági, gazdasági és társadalmi károkat is okozott, ezért a nemzetközi közösséggel együttműködve mindent megteszünk megsemmisítésükért.

– Jemenből miért nem jönnek menekültek?
– A jemeniek természetüktől fogva ragaszkodnak a földjükhöz, társadalmukhoz és családjukhoz. Ezért inkább az országon belül más térségbe menekülnek, majd ha tehetik, hazatérnek, mivel a háború nem terjed ki Jemen összes területére. A gazdasági helyzet sem teszi lehetővé minden család elutazását. Az is lehet, hogy a jemeniek földrajzi távolság miatt sem Európát választják, inkább előnyben részesítik a környező arab országokat, mint például Szaúd-Arábiát, Egyiptomot, Jordániát, Dzsibutit és Szomáliát. Például Szaúd-Arábiában legalább kétmillió jemeni él, többségük évtizedek óta bevándorló munkás. Ők azonban nem menekültek, hanem állandó tartózkodók vagy bevándorlók.