Martin Schulz hangsúlyozta: egészen biztos, hogy az EU jövője lesz az egyik „nagy téma” a következő német kormány számára, akármilyen összetételű is legyen.
Az SPD, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) ötnaposra tervezett egyeztetésének hétfői fordulóján az EU-politikáról a legfelső szinten tárgyalnak, a szociáldemokratáktól Martin Schulz, a CDU-tól Angela Merkel pártelnök-kancellár, a CSU-tól Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök próbálja feltérképezni, hogy miként lehet összehangolni az elképzeléseket.
Az SPD az utóbbi hetekben felkarolta a szövetségi berendezkedésű EU gondolatát, Martin Schulz meghirdette, hogy 2025-re fel kell építeni az európai egyesült államokat. A másik oldalon a CSU áll, amely a szuverenitásuk minél nagyobb részét megőrző nemzetállamok együttműködéseként képzeli el az EU jövőjét.
A szociáldemokraták vezetője a megbeszélés előtt tett nyilatkozatában kiemelte: reméli, hogy pártelnök társaival a Németország aktív EU-s szerepvállalása felé mutató eredményekre jutnak. Az EU-s integráció motorjaként működő Németország „közös cél, legalábbis remélem, de bizakodó vagyok” – mondta Martin Schulz.
A tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások utáni 104. napon, vasárnap kezdődött egyeztetésről nem szivárogtak ki részletek. A pártok egyaránt 13 fős küldöttségének tagjai tartották magukat ahhoz a megállapodáshoz, hogy az előző kormányalakítási próbálkozáshoz, az úgynevezett Jamaica-koalícióról folytatott tárgyalások idején követett gyakorlattal ellentétben nem adnak ki a sajtónak és nem jelentetnek meg közösségi portálokon belső dokumentumokat, és nem kommentálják bejegyzésekben, lapinterjúkban vagy televízió-műsorokban a tárgyalások állását.
Így a CDU székházába szervezett egyeztetésre érkező politikusok rendre szűkszavú nyilatkozatokat tettek, azt hangsúlyozták, hogy a tárgyalás konstruktív légkörben zajlik.
A csütörtökig tartó úgynevezett szondázó, puhatolózó tárgyalás után a pártok külön-külön döntenek arról, hogy érdemes-e hivatalos koalíciós tárgyalást kezdeni. Ha nem sikerül megállapodni a közös kormányzásról, kisebbségi kormányt alakíthat a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson győztes CDU/CSU pártszövetség, vagy előre hozott választást tartanak.
A szociáldemokraták január 21-én rendkívüli kongresszuson döntenek majd arról, hogy továbblépjenek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Amennyiben sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Az új kormány így várhatóan húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005–2009-es és a 2013–2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével és a negyedik Merkel-kormány.
A szeptemberi Bundestag-választás után a CDU/CSU a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel kezdett egyeztetést a közös kormányzásról. A pártok színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány gondolata azért bukott el, mert az FDP november 20-án kivonult a tárgyalásokról. A liberálisok arra hivatkoztak, hogy a pártok elképzelései között nincs elég közös pont a közös kormányzáshoz.
