Miközben a kritikus és a kormánymédia harca gyakorlatilag soha nem látott méreteket öltött Magyarországon – most éppen az ATV fideszes bulvárcsatornává alakításáról szólnak a hírek –, számokkal is bizonyítható, hogy ennek a levét a hazai választók isszák meg. Egy átfogó nemzetközi felmérés szerint ugyanis a magyaroknak csak kevesebb mint fele, 42 százaléka gondolja, hogy az itthoni média korrekt módon ad hírt politikai kérdésekben, Európában pedig a vizsgált országok közül nálunk követik legkevésbé az emberek a napi híreket.
A Pew Research Center adatai alapján a válaszadók kevesebb mint ötöde, 18 százaléka mondta, hogy „nagyon közelről” figyeli az eseményeket, 74 százalék pedig „viszonylag közelről”. Ez utóbbi még csak tragikusan sem hangozna, ha nem vetnénk össze Hollandiával, ahol 95 százaléknyian többé-kevésbé képben vannak, de még a Magyarországhoz hasonló politikai hagyományokkal rendelkező Lengyelországban is 28-81 százalékot mértek.
Mindez persze az apátiával is magyarázható:
ha az embereket egyszerűen nem érdeklik a hírek, hogyan várható el tőlük, hogy elmenjenek választani, vagy népszavazáson beikszeljék a nekik tetsző választ?
A helyi híreket még kevesebben követik, 17 százaléknyian részletesen figyelik az eseményeket, 68 százaléknyian pedig úgy-ahogy. A külpolitika még siralmasabb eredményeket hozott, más országok hírei egyáltalán nem kötik le a magyarokat. Kevesebb mint a társadalom fele követi legalább valamilyen szinten, aki pedig rendszeres fogyasztója az ilyen cikkeknek, az összesen 8 százalékot tett ki.
Az, hogy a magyarok 42 százaléka tarja csak korrektnek a hazai média politikai tartalmait, egyáltalán nem számít jó eredménynek. Persze ennek megítélése is szubjektív, ám beszédes, hogy mennyivel maradunk el a hollandoktól, németektől vagy éppen a svédektől. Görögországban ugyanakkor még pocsékabb a helyzet, az embereknek láthatóan elegük van belőle, hogy a hazai sajtó nagy részét párttulajdonú lapok alkotják, néhány, egyértelmű hovatartozású oligarcha médiumaival versenyezve.
