Miközben a kritikus és a kormánymédia harca gyakorlatilag soha nem látott méreteket öltött Magyarországon – most éppen az ATV fideszes bulvárcsatornává alakításáról szólnak a hírek –, számokkal is bizonyítható, hogy ennek a levét a hazai választók isszák meg. Egy átfogó nemzetközi felmérés szerint ugyanis a magyaroknak csak kevesebb mint fele, 42 százaléka gondolja, hogy az itthoni média korrekt módon ad hírt politikai kérdésekben, Európában pedig a vizsgált országok közül nálunk követik legkevésbé az emberek a napi híreket.
A Pew Research Center adatai alapján a válaszadók kevesebb mint ötöde, 18 százaléka mondta, hogy „nagyon közelről” figyeli az eseményeket, 74 százalék pedig „viszonylag közelről”. Ez utóbbi még csak tragikusan sem hangozna, ha nem vetnénk össze Hollandiával, ahol 95 százaléknyian többé-kevésbé képben vannak, de még a Magyarországhoz hasonló politikai hagyományokkal rendelkező Lengyelországban is 28-81 százalékot mértek.
Mindez persze az apátiával is magyarázható:
ha az embereket egyszerűen nem érdeklik a hírek, hogyan várható el tőlük, hogy elmenjenek választani, vagy népszavazáson beikszeljék a nekik tetsző választ?
A helyi híreket még kevesebben követik, 17 százaléknyian részletesen figyelik az eseményeket, 68 százaléknyian pedig úgy-ahogy. A külpolitika még siralmasabb eredményeket hozott, más országok hírei egyáltalán nem kötik le a magyarokat. Kevesebb mint a társadalom fele követi legalább valamilyen szinten, aki pedig rendszeres fogyasztója az ilyen cikkeknek, az összesen 8 százalékot tett ki.
Az, hogy a magyarok 42 százaléka tarja csak korrektnek a hazai média politikai tartalmait, egyáltalán nem számít jó eredménynek. Persze ennek megítélése is szubjektív, ám beszédes, hogy mennyivel maradunk el a hollandoktól, németektől vagy éppen a svédektől. Görögországban ugyanakkor még pocsékabb a helyzet, az embereknek láthatóan elegük van belőle, hogy a hazai sajtó nagy részét párttulajdonú lapok alkotják, néhány, egyértelmű hovatartozású oligarcha médiumaival versenyezve.
Hozzá kell tenni: mivel az egyes országokban a válaszadók politikai beállítottsága jelentősen eltérhet, a hasonló felmérések gyakran mutatnak egészen elképesztő anomáliákat. Ezért is lehetséges, hogy az Ázsia egyik demokratikus bástyájaként számon tartott Dél-Koreában a válaszadók nagyon lehúzták a saját médiájukat, a szocialista Vietnámban pedig látszólag a túlnyomó többség elégedett.
A felmérés készítői egyébként arra is kitértek, hogy általában a hatalmon lévő politikai erő hívei derűlátók az adott ország médiájával kapcsolatban, kivételt képez ez alól az Egyesült Államok. Ha megnézzük, Donald Trump elnök milyen állóháborút folytat az amerikai sajtó körülbelül kilencvenöt százalékával, megérthetjük, hogy a hívei miért óvatosabbak a korrektség megítélésében. Az amerikaiaknak egyébként szintén csak 47 százaléka tartja politikai ügyekben szavahihetőnek a média tájékoztatását.
A nyugati világból a kanadaiak tartják legkorrektebbnek a saját médiájuk politikai híreit, 73 százalék megbízik a tájékoztatásukban.
Arról is megkérdezték az embereket, hogy szabad-e egy médiumnak támogatnia egy hazai politikai erőt. A magyarok 81 százaléka szerint ilyenre soha nem kerülhet sor, ez nagyjából annyi, mint amit Európa más országaiban mértek. Ez már csak azzal összevetve is érdekes, hogy valóban független médiumot idehaza nagyítóval is alig találni: a kormány a 2014-es választás után saját médiabirodalmat épített ki, miközben az ellenzék a független sajtó vereségeként könyvelte el egy olyan újság bezárását, amelyben az MSZP éveken át komoly tulajdonrészt birtokolt.
Ennyi rossz után következzen végre egy jó hír is. Az ismert problémák ellenére
a magyarok 63 százaléka gondolja azt, hogy a hírműsorok, illetve híroldalak és újságok összességében jól tudósítanak a valóban fontos ügyekről.
Elmaradunk ugyan Hollandiától (89 százalék) és Svédországtól (86 százalék), de az Egyesült Államokat (61 százalék) például megelőzzük.
És egy érdekesség a végére: a kutatás szerint a fejlődő országok lakói ugyanolyan arányban nézegetnek híreket a közösségi médiában, a Facebookon, a Twitteren, mint a fejlett államok polgárai. Ebben a kategóriában egyébként Dél-Korea vezet, az emberek 47 százaléka napi többször, további 10 százalék pedig naponta egyszer használja e célból a közösségi médiát. Magyarországon a válaszadók 14 százaléka állította, hogy huszonnégy óra alatt többször, további 11 százaléknyian pedig egyszer néznek rá az eseményekre. És bár a vizsgált fejlett országok közül hátulról a harmadikok vagyunk, érdekes módon éppen a rendkívül fejlett digitális kultúrával rendelkező Németországot és Japánt előzzük meg.
