Hozzá kell tenni: mivel az egyes országokban a válaszadók politikai beállítottsága jelentősen eltérhet, a hasonló felmérések gyakran mutatnak egészen elképesztő anomáliákat. Ezért is lehetséges, hogy az Ázsia egyik demokratikus bástyájaként számon tartott Dél-Koreában a válaszadók nagyon lehúzták a saját médiájukat, a szocialista Vietnámban pedig látszólag a túlnyomó többség elégedett.
A felmérés készítői egyébként arra is kitértek, hogy általában a hatalmon lévő politikai erő hívei derűlátók az adott ország médiájával kapcsolatban, kivételt képez ez alól az Egyesült Államok. Ha megnézzük, Donald Trump elnök milyen állóháborút folytat az amerikai sajtó körülbelül kilencvenöt százalékával, megérthetjük, hogy a hívei miért óvatosabbak a korrektség megítélésében. Az amerikaiaknak egyébként szintén csak 47 százaléka tartja politikai ügyekben szavahihetőnek a média tájékoztatását.
A nyugati világból a kanadaiak tartják legkorrektebbnek a saját médiájuk politikai híreit, 73 százalék megbízik a tájékoztatásukban.
Arról is megkérdezték az embereket, hogy szabad-e egy médiumnak támogatnia egy hazai politikai erőt. A magyarok 81 százaléka szerint ilyenre soha nem kerülhet sor, ez nagyjából annyi, mint amit Európa más országaiban mértek. Ez már csak azzal összevetve is érdekes, hogy valóban független médiumot idehaza nagyítóval is alig találni: a kormány a 2014-es választás után saját médiabirodalmat épített ki, miközben az ellenzék a független sajtó vereségeként könyvelte el egy olyan újság bezárását, amelyben az MSZP éveken át komoly tulajdonrészt birtokolt.
Ennyi rossz után következzen végre egy jó hír is. Az ismert problémák ellenére
a magyarok 63 százaléka gondolja azt, hogy a hírműsorok, illetve híroldalak és újságok összességében jól tudósítanak a valóban fontos ügyekről.
Elmaradunk ugyan Hollandiától (89 százalék) és Svédországtól (86 százalék), de az Egyesült Államokat (61 százalék) például megelőzzük.
És egy érdekesség a végére: a kutatás szerint a fejlődő országok lakói ugyanolyan arányban nézegetnek híreket a közösségi médiában, a Facebookon, a Twitteren, mint a fejlett államok polgárai. Ebben a kategóriában egyébként Dél-Korea vezet, az emberek 47 százaléka napi többször, további 10 százalék pedig naponta egyszer használja e célból a közösségi médiát. Magyarországon a válaszadók 14 százaléka állította, hogy huszonnégy óra alatt többször, további 11 százaléknyian pedig egyszer néznek rá az eseményekre. És bár a vizsgált fejlett országok közül hátulról a harmadikok vagyunk, érdekes módon éppen a rendkívül fejlett digitális kultúrával rendelkező Németországot és Japánt előzzük meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!