Minisztercserékkel kezdi az évet a lengyel kabinet

Morawiecki miniszterelnök javítaná Brüsszel és Varsó kommunikációját is.

Ruzsbaczky Zoltán
2018. 01. 10. 11:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába az utcahosszal vezetett pártnépszerűségi lista, az általánosságban jó gazdasági eredmények és az Orbán-kormány „testvéri támogatása”. A Brüsszellel immár permanens háborúban lévő lengyel vezetés az új miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kinevezése után nem sokkal nyolc minisztercserével további jelentős frissítést eszközölt a varsói kabinetben. Belügy, külügy, honvédelem, fejlesztés – csak néhány azok közül a kulcsterületek közül, amelyek új gazdát kaptak, kevesebb mint két évvel a következő parlamenti választások előtt. Pedig a 2015-ös voksolást megnyerő Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) több népszerű húzása is volt odahaza: a konzervatív kormány családpolitikai támogatása például havi szinten, főleg a szegényebb lakosság számára jelent hatalmas jövedelemnövekedést

Ám a PiS-nek számos olyan akciója is volt, ami igen nagy tiltakozást váltott ki, így a sajtó jogainak megnyirbálása, a média egy részének kormánypárti holdudvarba terelése, vagy éppen az igazságszolgáltatási rendszer reformja – ez az az ügy, ami okán az Európai Bizottság történetében elsőként Lengyelország ellen vetette be a hetes cikkely szerinti eljárást, az uniós „atombombát”. Ennek alapján, szélsőséges esetben akár az ország szavazati jogát is elvehetik.

Nem meglepő módon a Morawiecki miniszterelnöki kinevezésével kezdődött változtatási folyamat fő célja, hogy a lengyel kormány végre képes legyen megtalálni a közös hangot Brüsszellel. Tudható, hogy a szintén az uniós vezetők idegeit a végletekig feszíteni képes, ám általában jó időben észszerű kompromisszumokat kötő magyar kormánnyal szemben a lengyelek kevéssé tűntek eddig tárgyalóképesnek, a brüsszeli figyelmeztetésekre általában a fülük botját sem mozdították. Ennek ellenére, bár a kommunikáció színvonalában lehet, sőt, valószínű a pozitív változtatás, a kormány politikája többnyire a megkezdett úton zakatolhat tovább.

Magyar szempontból talán a legérdekesebb a V4-találkozók miatt Budapesten is rendszeresen megfordult Witold Waszczykowski külügyminiszter leváltása. Ez azonban korántsem meglepő lépés, legalább egy éve a levegőben lógott. – A Waszczykowski helyére kinevezett Jacek Czaputowiczcal a nemzetközi színtéren könnyebb lehet együtt dolgozni, elődjénél a diplomáciai életben elfogadottabb, és jobb hírnévvel rendelkezik – hívta fel a figyelmünket Bartha Dániel a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy nevű szervezet (CEID) ügyvezető igazgatója. Elmondta, már az is meglepetésnek számít, hogy Waszczykowski idáig maradni tudott, hiszen nem volt jó viszonyban a párt vezetőivel, a külügy szempontjait a kormányban kevéssé tudta érvényesíteni. – Személye komoly feszültségeket generált, sok karrierdiplomata miatta hagyta ott a lengyel külügyet – közölte Bartha. Az eddigi fődiplomata radikális gondolatai miatt pedig értelemszerűen Brüsszelben sem volt az uniós kollégák kedvence. Ám mivel úgy tűnik, a váltás inkább Waszczykowski személyének, és nem külügyi irányváltásnak tudható be, Czaputowicz kinevezésével Lengyelország politikája a visegrádi partnerországok, így Magyarország felé aligha változik majd.

A korábban helikoptervásárlási botrányba belebonyolódó Antoni Macierewicz védelmi miniszternek is távoznia kell, helyére a pártot a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynski egyik bizalmi embere, Mariusz Blaszczak kerül.

Leváltották a környezetvédelmi minisztert, Jan Szyszkót is. Emlékezhetünk rá, a Bialowieza- (ős)erdőben végzett faritkítás miatt Lengyelország ellen újabb uniós eljárást indítottak, az igazságügyi reformok mellett ez volt a másik hangosabb botrány ott.

Mindezeken túl változás történt a digitalizációs, valamint az infrastrukturális és építészeti minisztérium vezetésében, és a gazdasági tárcát is leválasztották a fejlesztésitől, így egy új pozíciót is be kellett tölteni.

A kormánypárt egyébként, úgy tűnik, most még megengedheti magának a változtatásokat: a 2019 késő őszén várható következő parlamenti választás előtt mintegy 22 hónappal a voksolás egyértelmű esélyesének számít, a lengyelek 43 százaléka melléjük húzná az ikszet, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform viszont mindössze 19 százalékon áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.