Közigazgatási eljárást indít az orosz kulturális minisztérium azon filmszínházak ellen, amelyek a forgalmazási engedély bevonása ellenére is bemutatták az Armando Iannucci rendezte Sztálin halála című francia–brit filmszatírát.
Mindezt csütörtökön közölte a tárca sajtóosztálya. A filmet a január 25-i premier előtt két nappal tiltotta le a minisztérium, ám a moszkvai Pionyer mozi csütörtökön mégis kétszer levetítette. A minisztérium emlékeztetett rá, hogy a forgalmazási engedély visszavonását a vonatkozó szabályzat akkor teszi lehetővé, ha egy film olyasmit tartalmaz, amit az Oroszországi Föderáció törvényei tiltanak.
A Pionyer közölte, hogy akkor állítja le a jegyárusítást, ha az engedély bevonásáról hivatalos levélben kap tájékoztatást a forgalmazótól, a Volgafilmtől. A következő vetítéseket elvileg február 3-án tartanák, ezekre elővételben minden jegy elkelt.
A Pionyer mozi tulajdonosa Alekszandr Mamut üzletember, aki egyben a Cinema park és a Formula kino egyesített filmszínházlánc birtokosa is. A lánc mozijaiban a Sztálin halálát nem vetítették. Arról, hogy Oroszország-szerte hány filmszínház dacolt a tilalommal, egyelőre nem hangzott el tájékoztatás.
A filmszínházak forgalmazási engedéllyel nem rendelkező filmek bemutatása esetén 50-100 ezer rubel közigazgatási bírsággal sújthatók. A szabályozás ismételt megsértése 100-200 ezer rubel büntetést és a mozi működésének 90 napig tartó felfüggesztését vonhatja maga után. (1 rubel jelenleg 4,46 forint.)
A filmet hétfőn zárt vetítésen tekintették meg orosz filmalkotók, parlamenti képviselők, valamint a kultusztárca társadalmi tanácsának tagjai. Ezután többen – köztük Nyikita Mihalkov Oscar-díjas filmrendező, az Oroszországi Filmművészek Szövetségének elnöke és Jurij Poljakov író, a tárca társadalmi tanácsának elnöke – levélben kérték Vlagyimir Megyinszkij kulturális minisztertől, hogy állíttassa le a szerintük kegyeletsértő, valamint az orosz (szovjet) ember „alsóbbrendűségét propagáló” film bemutatását, és vizsgáltassa meg, hogy nem hordoz-e szélsőséges nézeteket. A levél szerzői szerint a filmnek a sztálingrádi győzelem 75. évfordulóján való kibocsátása „arcul köpése mindazoknak, akik ott elestek, és azoknak is, akik még életben maradtak”.
