Kettős pokolgépes támadás rázta meg hétfő reggel Bagdadot. Előbb egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát az al-Tadzsaran téren, majd nem sokkal később a segítségre sietők között újabb terrorista robbantott ugyanott. A támadásban eddig legalább 38 ember halt meg, de félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik, mert sokakat kritikus állapotban szállítottak kórházba. A tér forgalmas találkozópont, reggelente sokan gyűlnek itt össze, hogy munkát keressenek. A helyszínválasztásból és a módszerből – az áldozatmaximalizálás érdekében a terroristák bevett eszköze, hogy egy késleltetett támadást is végrehajtanak – úgy tűnik, a cél a lehető legnagyobb pusztítás volt. A merényletért még senki nem vállalta a felelősséget.
Három nap alatt ez már a harmadik merénylet volt az iraki fővárosban: vasárnap és szombaton ugyancsak többen meghaltak öngyilkos támadásokban, a felelősséget akkor sem vállalta senki. Irakban Haider al-Abadi miniszterelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy legyőzték az Iszlám Államot. Bár arra számítani lehetett, hogy a terrorszervezet nem tűnt el véglegesen, és alvó sejtjei terrortámadásokkal, valamint gerillahadviseléssel folytatják a harcot, az, hogy egymás után ilyen hatékony merényletekre képesek, ráadásul Bagdadban, komoly aggályokat vet fel.
Szalai Máté szerint ugyanakkor a jelenlegi iraki biztonsági helyzet nem számít kiugróan rossznak, inkább csak visszatér a kétezres évek második feléhez. A Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI) kutatója emlékeztetett, hogy az iraki védelmi erőket ráadásul 2014 óta újjá kellett építeni, így a magánhaderők szerepe megnőtt, az újjáépítés is lassan halad, tehát várhatóan hosszú út vezet még a stabil Irakhoz. És hogy mégis mit remél a legyőzött Iszlám Állam az effajta támadásoktól?
„A merénylet arra lehet jó, hogy jelezze, az Iszlám Állam még életben van, ennek ugyanakkor ellentmond, hogy elsőre senki nem vállalta magára a felelősséget. Másrészt a hasonló akciók mindig újraélesztik a szektariánus ellentéteket is. Nem beszélve arról, hogy megkérdőjelezik az államban való nagyon törékeny, vagy olykor nem is létező bizalmat”– értékelt a Közel-Kelet-szakértő, hozzátéve, hogy az jól látszik, a támadás nagy sokk volt a lakosságnak és a nemzetközi közvéleménynek is.
A történések nemcsak biztonságilag, hanem politikailag is érdekesek, hiszen Irakban májusban választásokat tartanak. A merényletek akár erősíthetik is az újrainduló miniszterelnököt, ha sikerül azt az üzenetet közvetítenie, hogy a győzelem után az Iszlám Állam „kivégzéséhez” is rá van szükség. Szalai Máté úgy látja azonban, egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a támadásoknak milyen következményei lesznek; az is lehet, hogy semmilyenek. „Papírforma szerint a biztonsági helyzet romlása inkább al-Abadinak rossz, az ellenfeleinek jó. Jelenleg azonban nagy a kötélhúzás a különböző frakciók között, így a megkötött megállapodásoknak nagyobb hatásuk lesz, mint a merényleteknek” – nyilatkozta a szakember.
